A kitüntetést a diplomáciai képviselet ideiglenes ügyvivője, Beke Mihály András első beosztott konzul nyújtotta át. Köszöntőjében a konzul egyebek mellett úgy fogalmazott: a szabadság iránti vágy alkotó cselekvéseink iránytűje, a szabadság maga pedig van, akinek a minden korlát nélküli cselekvést, a szabad beszédet jelenti. Beke Mihály András szerint az alkotó írástudó, költő, író kezében van az iránytű, mely súlyos, minden mást felülíró erkölcsi parancs, hiszen nem csak a máért vagyunk felelősek. Nehéz időkben különösképpen szükség van példamutató személyiségekre, írástudókra, akik a szabadság iránytűjét követve segítenek eligazodni az egyre bonyolultabb világban, hiszen a nemzetek sorsát sosem a vakszerencse, hanem a szabadságvágyó írástudók alakítják – fogalmazott.

Amint a kitüntetett laudációjában olvasható, Czegő Zoltán 1938. június 18-án Bukarestben látta meg a napvilágot, 1955-ben érettségizett Sepsiszentgyörgyön, majd a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen pedagógia-lélektan-magyar szakos tanári képesítést nyert. Egyetemi társaival, Farkas Árpáddal, Király Lászlóval, Magyari Lajossal együtt lépett fel a Forrás-nemzedék második hullámában, három éven át a kolozsvári Gaál Gábor Irodalmi Kör vezetőségi tagja. A Megyei Tükör egyik alapító szerkesztője. Verseket 1966-tól közölt, 1970-ben jelent meg Forrás-kötete Pogány liturgia címmel, nagyobb költeményei a személyesen megélt vívódás jegyeit mutatják. A versek és a publicisztikai írások mellett a regényírásnak is mestere. Egyik testvére disszidálása miatt a Román Kommunista Párt 1983-ban eltávolította a Megyei Tükörtől, és betiltotta a cikkei közlését is. Hosszas vajúdás után, miután nagy nehezen sikerült turistaútlevelet kapnia, 1988-ban menedékjogot kért Magyarországon. Budapesten élt, újságíróként igyekezett segíteni az erdélyi magyarság ügyét. 1991-től a Magyar Fórum főmunkatársa, 1992. januártól az Új Magyarország belső munkatársa. Közben publikál a romániai magyar sajtóban is. A magyar közéletből kiábrándultan 2010-ben hazaköltözött Sepsiszentgyörgyre, ahol aktív közéleti és irodalmi munkát végzett többek között a Székely Hírmondó főmunkatársaként, publicistaként, négy éven át (2012–2016) pedig a helyi önkormányzat tagjaként. Immár 33 kötetre rugó szépirodalmi munkássága a székely magyarság sorskérdéseit taglalja. 2021-ben megjelent összes verseinek kiadása.

A Magyar Arany Érdemkereszt a Magyar Érdemkereszt legmagasabb fokozata, utóbbi Magyarország negyedik legmagasabb állami kitüntetése. Az Érdemkereszt különböző fokozatait olyan személyeknek ítélik oda, akik a kultúra, a tudomány, a művészet, továbbá saját szakterületük terén – Magyarország érdekeinek előmozdítása, az egyetemes emberi érdekek gyarapítása érdekében – példamutató tevékenységet folytatnak. (ndi)