„Bálványosvár körül nemcsak az istenek tartottak ám tanyát, a pokol is ott volt a közelében. Nyugatról elnézve, a vár fokáról meg lehetett látni a Pokol tornácát. (...) A föld alatti erők csodaműhelye ez. A mai korban ez az egyszerű neve van: a »Büdös«. A rengeteg őserdők közepéből tolakodik előre egy óriási bérctömeg, egymásra hányt düledező sziklák romhalmaza: mintha egy bedőlt tűzhányó volna. Oldalait kiégett likacsok, súrlókövek fedik; ércsalakmaradványok: mogyoró-, galagonyabokor csenevészik a hasadékok között: azokon is rőt a levél. Csak a pemétfű látszik itthon lenni, s a sírok és romok két virága, a kövirózsa meg a sárga szaka. A halál országa ez” – így kezdi a Büdöshegy lábánál fekvő régi feredőhelyről, a Torjai Büdösről szóló írását a márciusi ifjak egyike, a regényíró Jókai Mór (1825–1904) Bálványosvár című regényének (1883) utolsó részében.
Múlt és jelen ezer méter magasságban
A millennium évét követően Népszerű fürdőismertetések felcímmel Budapesten megjelent könyvecskében (1897) betűzzük, hogy „altorjai Báró Apor Gáborné született erdődi Pálffy Fidelis grófné ő méltóságának, Bálványosvár nemes lelkű urasszonyának hódolatteljes tisztelettel ajánlja a szerző”, Zerkowitz Emil Bálványos-fürdő budapesti igazgatósága nevében.
Alig egy-két évvel a tájékoztató kiadvány megjelenése előtt báró Apor Gábor megkezdte a Bálványosi-hágón, a Sósmezőn faágakból képzett sátrak helyett egy, a millennium évében korszerűnek számító luxus gyógyszálló építését az azóta egy rég „vizevesztett” borvízforrás előterében, melynek a Fidelis-forrás nevet adta. Gondosan megalkotott juttatásokat nyújtott Apor Gábor intézete – olvastuk –, ismerték a szén-dioxidos gázfürdőt, a gyógytornát, a hasznos sétákra megépítették a Büdös-barlanghoz mint óriás mofettához vezető, enyhe emelkedésű gyógysétányt, melléje a Mária-oltárt, ahol imádságos hálájukat fejezhették ki a hívő vendégek, akár indultak, akár megérkeztek a jótevő gázfürdőből.
Alig telt el szűk húsz év, s az első világháború hadműveleteinek során az Apor-féle gyógyszálló porrá égett, és csak a romjai maradtak a Büdös-barlang gázából szén-dioxidot palackozó bálványosfürdői üzemnek is, mely az egész Osztrák–Magyar Monarchia legelső szénsavpalackozója volt. Rohantak az évtizedek, s a második világháború kitörése előestéjén egy bukaresti műépítész – Grigore Ionescu (1904–1992) – megtervezte a máig korszerű vonalú, utólagosan teljesen megújult turistaszállót, amely előbb a tüdőbetegek gyógyítóhelye lett, majd a diktatúra elején állami tulajdonként, Hotel Carpați néven a gyerekcipőben járó hazai turisztika szolgálatába szegődött.
Jómagam 1974-ben a megyei turisztikai hivatal hidrogeológusaként borvízkutatást vezettem az övezetben, s igazgatómnak javasoltam, hogy a megújult szálló új neve legyen Hotel Fidelis. Láttam, hogy kételkedik, nem mondhattam el, hogy a torjai báróné ajánlotta nevet javaslom, pedig a név a mindenkori betegek iránti hűséget (fidelitate!) jelképezi.
Bálványos Grand Hotel
Lám, most ismét új fordulat tanúja vagyok, 33 esztendővel a rendszerváltás után, megyei lapunk riportereként mesélek a megújult, a kibővült és továbbra is bővülő Bálványos Resort (Grand Hotel Bálványos) nevű, korszerű pihenő-rekreatív és gyógyító centrumról, valamint környékéről. Az azóta megépült második szálló kezelőrészlegén korszerű és tágas meleg vizes medence, dézsafürdők várják a feltöltődésre és kikapcsolódásra vágyó odaérkezőt. Többféle szauna, a környék mofettái és pihenőhelyei kínálják a nyugalmat, a hely kímélő és tiszta levegőjét, derűs-pihentető környezetét. A szaunák között székely szaunát is építettek, melyben fenyőágak árasztják illatukat. Az egykori „pokol tornácából” sok munkával, odaadással a csend oázisává fejlesztett jelenkori csoda ez.
Az egészségmegőrző szálloda gazdái, működtetői nem feledkeztek meg arról sem, hogy a centrum három étterme bemutassa az erdélyi és helyi ízletes ételkülönlegességeket, a kímélő étrendeket, melyek készítését szakképzett szemek ügyelik. A Bálványos Resort fürdőrészlege mellett fitneszterem működik azok számára, akik egészségi állapotuk fenntartására, javítására, izomzatuk megerősítésére és erőnlétük növelésére törekednek, ezek mellett multifunkcionális sportpálya is van, közelében a gyerekek és a fiatalok számára kalandpark, akik pedig a gyomor- és bélműködésükön borvizes ivókúrával szándékoznának javítani, kortyolhatnak a közeli Bálványosfürdő és Csiszárfürdő területén található – orvosi javallatok alapján használható – ásványvizekből. Felkereshetik a Vasast és a Szejke-forrást Bálványosfürdőn, a Zsófiát (az egykori Csiszárt) és a Jordán-forrást Csiszárfürdőn, ahol a meleg évszakban nyitott ásványvizes hideg fürdőmedencék is működnek. Ebben lesz az ideérkezők számára fontos a kiterjedt vidék jelzett turistaösvény-hálózata, melyek mentén minden látnivaló könnyen elérhető. A testi megújhodás, pihenés és felfrissülés mellett – az ideérkezők által hozott orvosi ajánlások ismeretében! – mindenki igénybe veheti a vidék gyógyulást nyújtó természetes tényezőit.
Háttérben az új szálloda
A torjai Büdös-barlang
egyike a vidék különleges látványt és gyógyulást nyújtó értékeinek, már csak azért is, mert Erdély legnagyobb „gyógygázfürdője”, mofettája 1050 m tengerszint feletti magasságban van.
A régiek büdös gödörnek vagy gőzlőnek nevezték a vulkanikus eredetű, fojtó gázzal telt mélyedéseket, melyekben a kén-hidrogén gáznak érzik olykor a nem kellemes szaga. A mofetta olasz eredetű kifejezés és kellemetlen szagú gázt jelent. Gyógyerejét úgy fejti ki, hogy beszivárog alsó testünk bőrének pórusain, kitágítja a vékony vérereket, meggyorsítja a vérkeringést, ami fékezi, megszünteti időlegesen az érszűkületes személyek lábfájdalmát.
A 14 m hosszú torjai Büdös-barlangnak könyvtárra menő irodalma van. 1349-ben már írásban említik a barlangot s a Bydus-Hyg nevű helyet. Lakatos István csíkkozmási plébános írta egyik XVII. századi kéziratos munkájában, hogy „a Büdös-barlang felett elrepülő madarak abba beleszédülnek.” Bányai János (1886–1971) székelyföldi geológus szerint a barlang mesterséges vájat, ahonnan a sárga színű termésként 1717-ben, majd a magyar szabadságharc idején puskapor készítésére bányásztak alapanyagot. Erre a munkálatra Báthori Zsigmond, Bocskai István, Bethlen Gábor, majd felesége, Brandenburgi Katalin kiváltságlevelet adott. Egy 1626-ban keltezett adományleveléből tudjuk, hogy a torjai Szejpes-patakon malom és gyár is volt, ahol a büdöskövet őrölték. Fichtel János geológus, földrajzi szakíró, nagyszebeni kormányzósági tanácsos 1780-ban járt a barlangban, ahol a gázban köszvényesek gyógyították lábukat, a szembetegek pedig napokig borogatták szemüket a barlang mennyezetéről lehulló, gyengén kénsavas cseppekkel, és „szemzavaruk feltűnően javult”.
Jeles személyiségek is látogatták a barlangot: Kőváry László történetíró 1847-ben, később Jósika Miklós (1794–1865), aki az Adorjánok és Jenők című drámájában írt a barlangról. Cholnoky Jenő (1870–1950) földrajztudós, amikor meglátogatta a nápolyi Kutyabarlangot, azt írta, hogy „ezt a világhírességet nem lehet összehasonlítani a torjai Büdös-barlanggal. Ez az erdélyi mofetta valóságos óriás a kis Kutyabarlanghoz képest”. „Ha más országokban volnának ezek a gyógyító erejű források – írta Jókai –, búcsújáró kápolna volna mindenik mellé építve egyfelől, részvénytársaságok vendégfogadója a másik felől…”
Vizes-medence
Jókai álma valóra vált
A mai ultramodern Bálványos Resortot a tulajdonos Szarvadi házaspár, Zsuzsanna és Loránd igazgatja-fejleszti, és olyan négycsillagos luxusszállóvá alakították, amely a családok életvitelének jobbítását és egészségének megtartását célozta meg. Látogatásunkkor a fejlesztések felől is érdeklődtünk. Kopacz Zsuzsa marketingmenedzser és Oláh Ágota működtetési igazgató elmondták, hogy egy új épület a kivitelezés végső szakaszába jutott, a gyermekes családok apartmanokból álló szállója lesz, amely megkönnyíti a szülők napi programjának gondmentes alakulását.
A mofettagázhoz, a Büdös-barlang történetéhez tragikus események is kötődtek, mert a lepergett századok alatt, akarva vagy akaratlanul több személy végezte életét a gázban. Egy szomorú esetről éppen a barlang felé tartó út mellett álló sírfelirat tanúskodik: „1856. Szárazajtai Josa Isáknak véletlen elhunyt XLII éves tetemei kiért minden jóknak hullanak könnyei ezen sirban nyugosznak”. Józsa Izsák halálának körülményeit dr. Lévai Lajos, a székelyudvarhelyi református tanítóképző tanára jegyezte le Székelyföldi képek című kis könyvében, ő így hallotta: „Józsa Izsák (…) nagyon jóravaló, jámbor ember volt (…) ment nézdegélni a barlangba s egyszerre valami erős szag fintorította meg az orrát, kikapta nagy hirtelen zsebkeszkenőjét és az orrához szorította. De vele együtt két húszast is kirántott a zsebéből, ami a földre gurult. Sajnálta szép húszasait, mert nagyon takarékos ember volt, utána gugolt a guruló pénznek s közben vagy kettőt szippantott az aljban levő halálgájzból. A pénzt már nem tudta többé felvenni, mert holtan terült el a földön…”
Székely-szauna
A barlang nem az egyedüli szén-dioxidos gázömlés a Büdös-hegy oldalában. Nyílásától jelzett turistaösvényen juthatunk el a közvetlen közelében lévő Timsós-, majd a Büdös-hegy északi oldalában a járhatatlan és életveszélyes (!) Gyilkos-barlanghoz.
A Büdös-barlang üregéből naponta több ezer köbméter majdnem tiszta szén-dioxid gáz illan el és keveredik a levegővel. A barlangban lévő fojtó gáz szintje alá kerülni biztos halált jelent. Mint természetes gyógytényező, nagyon hatásos. Szén-dioxid-koncentrációja 98–99 százalékos, természetes radioaktivitása eléri az 1000pCi/l értéket. A barlangtól a jelzést követve juthatunk tovább az Európa-szerte híres Madártemetőhöz, melynek mélyedésében gyakran láthatunk a felhalmozódott szén-dioxid-gázban elpusztult szárnyasokat, betévedt kisemlősöket, rágcsálókat. A jelzett ösvény végén található a tudományos szempontból védelemre szoruló Buffogó nevű felláp, amely növényritkaságokat rejteget. Ez egy buborékoló borvízzel tele medencében alakult ki, melyben több ritka növény él, egy észak-európai eredetű mohafaj, a keskeny levelű gyapjúsás, a kerek levelű harmatfű, a tőzegrozmaring, a szibériai hamuvirág. Az egész hely botanikai rezerváció.
A Szarvadi házaspár
Mesére hív a Grand Hotel környéke
Elsőként a már említett Mária-oltárhoz hívjuk virtuális sétára olvasóinkat. Csak sejtjük, hogy az oltár építése visszanyúlik az első gyógyszálló építtetője, torjai báró Apor Gábor (1889–1969) koráig, amikor a hely az Apor família tulajdonában volt, s maga az oltár a torjai római katolikus egyházközség hatáskörébe tartozott. A lepergett évtizedek nem kegyelmeztek a méretes kősziklából épített oltárnak, boltozata beomlott.
– Megakadályoztuk az oltár további omlását, s azt is, hogy a Szűzanya szobrára ne juthasson esővíz. Közösen pályáztunk a feltorjai plébániával, s ha az időjárás engedi, nyáron meg akarjuk kezdeni a tatarozást – nyilatkozta Oláh István, a megyei tanács tagja. Ő az egyik kezdeményező, s Jakab István Barnával, a tanács alelnökével elmondták, hogy a munkálatra kalákásként jelentkezőket szeretettel fogadják, s felszentelésének időpontját a Háromszék napilapban idejében jelzik. A Sepsiszentgyörgyön megjelenő Székely Nép újságban 1942. augusztus 8-án közölt hír szerint a Mária-oltárnál tartották – a már folyó világháború körülményei között – az utolsó búcsút 1942. augusztus 11-én. Ft. Timár Zoltán feltorjai plébános javaslata szerint a nyár végére megújuló oltár felszentelésének és búcsújának időpontját augusztus 22-re lehetne rögzíteni, mely a katolikus naptár szerint éppen a Boldogságos Szűz Mária Királynő ünnepe.
Adatközlők
Bemutatónk végállomása az Apor Lányok Feredője, dobásnyira a Bálványosi-hágótól, a Torja felé tartó út bal oldalán. Geológusként soha nem láttam még egy ehhez hasonlóan „hangos” helyet sehol sem. Aki eljut oda, az az érzése, hogy forrik, rotyog a föld a lába alatt, s a mélyből mintha megújuló erővel törne fel a füst. Dehogy füst, szén-dioxid-gáz az, mely nehezebb a levegőnél, és soha nem szűnő gyorsasággal érkezik felszínre évezredek, évmilliók óta. Itt van a Büdös-hegynek (1143 m) egy olyan lejtője, ahol az azt felépítő mélységi kőzetek repedésrendszerén át a legvehemensebben tör ki és jut a felszínre a mofettagáz, mondhatnánk szaknyelven, hogy a szolfatára, mert mint utóvulkáni működésben, bőven van benne kén-dioxid, de bőven kén-hidrogén is, melynek kellemetlen szaga miatt kapta nevét a Torjai Büdös. Része ez is annak a helynek, amit Jókai Pokol tornácának nevezett.
Nagyon kellett már, hogy valaki rendezze ezt a kistérséget. Egyike azoknak a természeti kincsekben gazdag helyeknek, melynek környezetépítését a három szomszédos székelyföldi megye is fontosnak tartotta támogatni. Erre a Para Zoltán környezetvédelmi mérnök által vezetett sepsiszentgyörgyi Vinca Minor Egyesület szakmai tudástárával a sokak által ismert budapesti Ars Topia Alapítvány ötletekben soha nem szűkölködő tájépítő fiataljaival közösen került sor. Azt már az olvasók is tudják, hogy a Büdös-hegy és környéke a Natura 2000 Természetvédelmi Terület része. Nem volt könnyű felvállalni a gázok miatt növényzet nélküli Halálvölgy, a legkülönbözőbb ásványvízforrások és a pillanatok alatt tovaillanó szén-dioxid-kitörések védelmét. Környezetbe illő ösvényeket építettek, fából-földből eszkabált lépcsőket, felújították a fürdőmedencék, lábáztatók és fortyogók leromlott foglalatait, vesszőfonatokkal védték meg a gázkitöréses helyeket az omlásoktól és suvadásoktól. Színes magyarázó táblákat függesztettek ki a legfontosabb helyekre, hogy tisztába legyen a hely értékével az ide látogató kiránduló, és jelezték azt is, hogy a vulkanikus gáz életveszélyes. Még jelképes kilátótornyot is építettek a legmagasabb helyre. Túl az elmondottakon-látottakon, az a fontos, hogy a környezet- és tájépítésbe bevonták a környező falvak önkénteseit is, a védett területen elvégezték már az első szakszerű és hasznos időközi javítási munkálatokat.
