Shakespeare Vilmos bátyánk híres-nevezetes vígjátékának címe kísértett meg az Úr keddi napjára virradóan, s mert éppen tényleg vízkereszt vala, figyelni voltam kénytelen az ehhez köthető eseményeket. S azok meg is estek! Legelébb a konstancai elmeháborodottakat néztem, akik a pópák által vízbe hajigált fakeresztekért úszkáltak — nyilván, valami díjazás reményében. Joggal merült fel a kérdés: miért nem a hívők dobják be a keresztet, s a pópák hozzák ki a jeges vízből, vallásos elkötelezettségüket, önfeláldozási hajlamaikat bizonyítva?!
Szóval, vízkereszt vala, vagy amit akartok — szólván az öreg Vilivel, s elgondolom, mennyire találóan fogalmazott a Nagy Mester már egy darab címében is, ha az századok múltával is érvényes, és keserű-édes mosolyra fakaszt, meg citromosan savanyú vigyorgásra késztet. Igen, mert ezekben a napokban osztogatják kormánykörökben az államtitkári és a főhivatalnoki székeket, s a demokrata-liberálisok kijelentették például, hogy stallumhoz (csülökhöz!) csak az juthat, aki megyéjében-körzetében jól teljesített a választási csatározásban, s ráadásul: ,,hozzáértő és tisztességes". Az előbbit készséggel elhiszem, az utóbbit már fenntartásokkal vagy egyáltalán nem. Nem hiszem, mert akiknek gazdasági miniszterré is csak a teljesen lebőgött bukaresti expolgármestert, Adriean Videanut sikerült fölmutatniuk, nem lehetnek nagy ,,kádertartalékaik". A ,,bordura-primárnak" elkeresztelt Videanu már egészen magabiztos, s az egyre inkább elharapódzó gázkrízisben magabiztosan jelenti ki, hogy Romániának semmiféle félnivalója nincs, ő farkasordító hidegekben is biztosítja a gázszolgáltatást. Akkor is, ha Ukrajnán keresztül semmi nem jön Oroszországból. Hát ezt azért kötve hinni, mert az erdélyi földgáztartalékok nagyobb hányadából még Elena idejében nejlonharisnyát csináltak Moldvában. Most már csak folydogálnak, szuszognak kútjaink, s ha emlékezetem nem csal (miért csalna?!), ez eddig is minden télen gyanúsan lecsökkent a gáz nyomása, akár volt krízis, akár nem. Az ár, az nem csökkent soha, s nyomás- és fogyasztásmérők ide vagy oda, a nép mindig többet fizetett, mint korábban. Így megy ez, s így fog menni az idők végezetéig. Apropó, az idők végezete. Mint minden esztendőben egyébként, az új évünk első napjait is megkeserítették a tudományos tévécsatornák, világméretű katasztrófákat vizionálva a közeljövőre. Vagy a Yellowstone-parkban szunnyadó szupervulkán tör ki, vagy egy jó darab aszteroida ütközik a Földnek, vagy a világmindenség centrumába sodródva fejezzük be földi és csillagközi pályafutásunkat — mondják. Lehet, hogy így lesz, de erről mi nem tehetünk. Amiről tehetnénk, arról is szó esik ugyan, de kevesebb. A földi légszennyezésről, a természeti környezet további példátlan pusztításáról vagyon szó. Mert ha ,,befellegzik" nekünk, akkor alighanem ez lesz a legbiztosabb és a legvalószínűbb ok. De addig vidáman háborúzhatunk még, marakodhatunk, melldöngethetünk.
Vízkereszt, vagy amit akartok...
