Egyáltalán nem érkezett már orosz földgáz tegnap a romániai tranzitvezeték 2-es számú állomására — jelentette be a gazdasági minisztérium, közölve azt is, hogy a teljes nyomásvesztés elkerülése érdekében azon a helyen el kellett zárni a csapot. Románia két helységben fogadja az importföldgázt: a Duna menti Isaccea mellett és a Szatmár megyei Aranyosmeggyesen (Medieşu Aurit).
Mivel tegnap a déli elosztóba már nem érkezett orosz gáz, az importcsökkenés a korábbi 30—40 százalékról 75 százalékra rosszabbodott. Az Isaccea-2 állomásra rendes körülmények között naponta 4,7 millió köbméter gáz érkezik. Románia napi gázfogyasztása a hét végén még 58,5 millió köbméter volt, de a hidegebb időjárás, valamint az ünnepek utáni idei első munkanap miatt 3—4 millió köbméterrel nőtt, és ennek bő fele (34 százalék) lakossági fogyasztás. Ezt némiképp ellensúlyozza, hogy harmincöt napra leállt a Petrom tulajdonában levő Doljchim vegyipari kombinát, ami napi szinten 1,2 millió köbméteres fogyasztáscsökkenést jelent. Az illetékesek továbbra is biztosítják a lakosságot, hogy e nagymértékű kiesés miatt nem kell hiányt szenvednie. A Transgaz gázvezeték-üzemeltető illetékesei szerint a be nem érkező orosz gázt a két hazai gázkitermelő vállalat, a Romgaz és a Petrom termeléséből pótolják. A föld alatti tározókban lévő, mintegy 2,2 milliárd köbmétert kitevő készletekből naponta további 26 millió köbméter vehető igénybe. Aranyosmeggyesnél még érkezik kisebb mennyiségű importgáz. Emil Boc miniszterelnök nyilatkozatában megnyugtatta a lakosságot, hogy a kormány ura a helyzetnek. A hatóságok az üzemanyag-felhasználás korlátozására szólították fel a földgázzal működő hőerőműveket, szorgalmazva egyben az alternatív energiaforrások használatát. A Termoelectrica villamos művek jelezte: a földgázzal üzemelő hőerőművek energiatermelésének 50—60 százalékát tudná kiváltani gázolajjal történő áramtermeléssel. Adriean Videanu gazdasági miniszter más irányból származó importtal is pótolná a hiányt, szerinte ugyanis Románia legfeljebb fél évig húzhatja külföldi gáz nélkül.
Spanyol és olasz pályaépítők
A spanyol FCC Construction építővállalat hivatalosan is bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium az olasz Astaldi céggel közösen őket nyilvánította az Arad—Temesvár autópálya-szakasz megépítésére kiírt versenytárgyalás győztesének. A IV-es páneurópai folyosó részét képező út építési költsége 161 millió euró. A 32,3 km hosszú utat a spanyol cég képviselői szerint két év alatt megépítik. A munkálatokra francia, osztrák, spanyol, portugál, olasz és görög cégek pályáztak. A spanyol—olasz páros más romániai építkezésekben is részt vesz: ők építik Bukarestben a Basarab-hidat és más cégekkel együttműködve a fővárosi körgyűrűt, ezenkívül két Kolozsvár környéki országutat is korszerűsítenek.
Az alapkamat nem változott
A jegybank tegnapi kamatdöntésével változatlanul, 10,25 százalékon hagyta alapkamatát, az úgynevezett pénzügy-politikai rátát. Elemzők szerint ez a lej gyors év végi leértékelődésének köszönhető: október óta 13 százalékot vesztett az euróval szemben, és még egyre lefelé tart. Esetleges kamatcsökkentésre legfeljebb februárban számíthatunk Romániában. A legfrissebb adatok szerint novemberben átlagosan 0,32 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, és 6,74 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly novemberben. Októberben 1,06 százalékos volt a havi és 7,39 százalékos a tizenkét havi infláció. Júliusban 9,04 százalékos volt a tizenkét havi infláció, hároméves csúcson, azóta lassul. Noha a jegybank tizenkét havi inflációs célja ez év végére 3,80 százalék, amit várhatóan nem ér el, az infláció fokozatos lassulása előbb-utóbb mégis lehetővé teheti, hogy a bank kamatcsökkentéssel támogassa a gazdaságot. A jegybank tavaly folyamatosan szigorított, 7,0 százalékról 10,25 százalékra emelve irányadó kamatát. Lépéseit a nagy reálbér-emelkedéssel, a lakossági fogyasztás meredek növekedésével, következésképp az import és a folyómérleghiány rohamos bővülésével és a gazdaság esetleges túlhevülésével indokolta. A román gazdaság a vártnál gyorsabb ütemben, de kissé lassulva 9,1 százalékkal bővült a harmadik negyedévben. A második negyedévben 9,3 százalékos, a tavalyi harmadik negyedben 5,7 százalékos volt a GDP-növekedés éves összehasonlításban. Erre az évre négy százalék körüli növekedést várnak.