Benedek-Huszár János polgármester emlékeztette a testületet: a megyei tanács március 9-én Baróton tartotta azt a kihelyezett ülését, amelyen partnerséget ajánlottak a kórházudvar felújítására. A város tavaly elkészítette a megvalósíthatósági tanulmányt, majd a műszaki kiviteli tervet, és elvégezték a beruházás engedélyezését, két hete pedig az építési engedélyt is megszerezték, így kezdődhet a közbeszerzési eljárás. Az utolsó számítások szerint a költségek 4,1 millió lejre emelkednek, aminek felét – de nem több mint kétmillió lejt – a megyei tanács fedezné a partnerségi megállapodás értelmében. A baróti városháza az idei beruházásoknál kilencszázezer lejt tett be a költségvetésbe, ehhez a megye hétszázezer lejt adott hozzá.

A beruházás során kicserélik, valamint kiegészítik a víz- és szenny­vízvezetékeket, esővíz-elvezető rendszert hoznak létre, a jelenleg felszínen vezetett kábeleket a földbe helyezik, korszerűsítik az új udvar világítását, megépül az akkreditáció szempontjából fontos 250 köbméteres víztartály, kiépül egy belső szennyvíztisztító rendszer (a kórházi szennyvizet tisztítani kell, mielőtt a városi rendszerbe kerülne), aszfaltozzák az udvart, parkolót és járdát alakítanak ki, rendezik a zöldövezetet – mondotta a polgármester.

Bán István független tanácstag örömét fejezte ki, amiért a megyei tanács kész évi hétszázezer lejjel támogatni a baróti beruházást, de kétségeinek is hangot adott. Mint mondotta, a tavaly 4,1 millió lejre számolt költségek három év alatt – mert a megyével kötött partnerség annyira szól – biztosan emelkedni fognak, az sem kizárt, hogy hatmillió lej fölé, a kivitelezés éveket csúszhat, azaz megtörténhet, hogy akár öt-hat évig lesz építőtelep a kórház udvara, ami gondot fog okozni a sürgősségi és rohammentő-szolgálatnak is. A köpeci tanácstag szerint az sem helyes, hogy a megye és a város közösen állja a költségeket. Miért nem éltek valamelyik pályázati kiírás adta lehetőséggel? – kérdezte.  „Annak idején egy pályázatíró szakember azt mondta, Barót városban pályázatból mindent is megoldunk” – emlékeztette az RMDSZ-es elöljárót a választási kampányban tett vállalásaira.

Benedek-Huszár János nem válaszolt a felvetésekre, Lepolszky Erwin János ülésvezető pedig szavazásra bocsátotta a tervezetet, amelyet a testület egyöntetűen elfogadott.

A tanácstagok módosították és elfogadták a kórház szervezeti felépítését és státusjegyzékét is. Az egészségügyi intézmény kérésére létrehoztak egy-egy informatikusi, hordágyszállítói, takarítói, orvosi regisztrátori és öt asszisztensi állást.

Dr. Lozsádi Botond főorvos az ún. fogadószoba fontosságát emelte ki, mondván, többek közt azért van szükség az asszisztensek számának növelésére, mert a sürgősségi esetek száma drasztikusan – 3500-ról 7200-ra – nőtt az utóbbi öt évben. Valószínűleg nem azért fordulnak egyre többen a sürgősséghez, mert több a beteg, hanem azért, mert egyre kevesebb a családorvos – vélekedett. A kórházigazgató előrevetítette: nem az idén, de belátható időn belül további munkahelyeket kell meghirdetniük, mert az ország vezetői uniós csatlakozáskor tett vállalásait teljesíteniük kell az egészségügyi intézményeknek is, például diétás-étkeztetési és klinikai farmakológus nővér vagy epidemiológus orvos nélkül nem működhet egyik kórház sem.

Szabó Péter RMDSZ-es tanácstag a kórház akkreditálására kérdezett rá: miként haladnak vele? Lozsádi Botond válaszában elmondta, még nem fejezték be az eljárást, de jól haladnak. Az 1600 megfogalmazott kritériumból elég lenne a fele plusz egyet teljesíteni, ők hetven százalék felett járnak.

Zsombori Csaba független tanácstag szóvá tette, panaszokat hallott arról, hogy a sürgősségi eseteket nem a sürgősségen látták el, hanem a kórház hátsó részében, mert az orvosnő nem volt hajlandó előremenni. A főorvos elmondta, tud a panaszokról, s megérti az érintetteket, igyekezni fognak, hogy többet ne forduljon elő: az nem lehet kifogás, hogy az orvosnak fáj a lába – ismerte el.