A határozattal – amelyet 130 igen és 24 nem szavazat mellett fogadtak el a képviselők – az Országgyűlés kifejezi elkötelezettségét a béke mellett, és rögzíti: azt várja el a nemzetközi közösség minden tagjától, hogy a mielőbbi béke érdekében lépjen fel, és kerülje azokat a lépéseket, amelyek a háború kiterjedésével járnak. A dokumentum elítéli Oroszország katonai agresszióját, és elismeri Ukrajna jogát az önvédelemhez. A határozatban a parlament felkérte a kormányt, hogy továbbra is minden lehetséges módon folytassa az ukrajnai menekültek megsegítését, és arra is felhívják a figyelmet, hogy a katonai konfliktus súlyosan érinti a kárpátaljai magyar közösséget. Megerősítették: Magyarország a NATO és az Európai Unió elkötelezett tagja, és mindent meg fog tenni a béke előmozdítása érdekében.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken kifejtette: a magyar békepárti javaslat a tűzszünetre vonatkozik. „A magyar álláspont nem arról szól, hogy milyen békeszerződés legyen, hanem arról, hogy legyen tűzszünet” – fogalmazott. „Oda kellene eljutni, hogy tűzszünet legyen, ne haljon meg több ember, és ha van tűzszünet, akkor van esély arra, hogy kigondolják a béketárgyalások kereteit” – ecsetelte. „A magyar emberekre nézve a háború aggasztó és veszélyes, a világháború veszélye nem irodalmi túlzás” – vélekedett. Azzal támasztotta alá érvelését, hogy egyre újabb és nagyobb teljesítményű pusztító eszközök bevetéséről hoznak döntéseket, és a Nyugat egyre modernebb eszközöket bocsát az ukránok rendelkezésére. Hozzátette: amikor azt mondják európai és amerikai vezetők, hogy ha ez így megy tovább, akkor megérkezhetünk a harmadik világháborúba, akkor ez első hallásra hihetetlenül túlzónak tűnik, de ez „reális veszély ebben a pillanatban”.

Elhúzódó háborúról beszélt Olaf Scholz is a Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív lap frankfurti olvasói fórumán pénteken. Arra a kérdésre, hogy miként értelmezendő az a többször megismételt kijelentése, miszerint Oroszország nem győzhet, Ukrajna pedig nem veszíthet a háborúban, kifejtette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök és országa „identitárius” elképzelések alapján területi követeléseket támaszt és „imperialista agressziót” követ el egy szomszédos ország ellen. Ezért meg kell akadályozni a „békediktátumot”, vagy azt, hogy „befagyasszák” a konfliktust, aminek révén Oroszország ugyan nem hivatalosan, a nemzetközi közösség elismerésével, de gyakorlatilag mégiscsak „imperialista módon bekebelezi Ukrajna egy részét”. „Mindez azt jelenti, hogy Ukrajna nem veszíthet, és nem lehet orosz békediktátum, és természetesen azt is jelenti, hogy elkerülhetetlen az orosz csapatok visszavonása” – mondta Olaf Scholz.

Arra a kérdésre, hogy az orosz csapatokat a 2014-ben a nemzetközi jog megsértésével Oroszországhoz csatolt ukrajnai Krím félszigetről is ki kell-e vonni, kifejtette: „Németországnak nem az a feladata, hogy Ukrajna helyett tárgyaljon, és mérlegelje, hogy milyen megoldás lehet elfogadható, hanem az, hogy kiálljon Ukrajna mellett és támogatást biztosítson az önvédelemhez. Ez fontos vállalás, hiszen előfordulhat, hogy kettő, három vagy akár négy évig is eltart még a háború, és nagyon megterhel mindannyiunkat.”