Jens Stoltenberg tudatta: a finn lobogót kedd délután vonják fel a szövetség brüsszeli központjánál. A norvég politikus leszögezte: Finnország csatlakozásával a NATO erősebbé válik, és ahogy a csatlakozás révén biztonságosabb hellyé válik Finnország, növekszik a csatlakozásra váró Svédország biztonsági környezete is és közelebb hozza az országot a teljes integrációhoz.

„Jó nap lesz ez Finnország biztonsága, az északi országok biztonsága és a NATO egésze számára” – fogalmazott. Kiemelte: tavaly a szövetségesek történelmi döntést hoztak, amikor meghívták Finnországot és Svédországot a NATO-ba. A főtitkár reményét fejezte ki, hogy Finnország ratifikációs folyamatához hasonlóan gyors döntés születik minden tagország részéről Svédország esetében is.

„Minden szövetséges egyetért abban, hogy Svédország csatlakozását gyorsan be kell fejezni” – fogalmazott Stoltenberg, majd hozzátette: ez a NATO és a teljes észak-atlanti közösség érdeke. Közölte, hogy Törökország, mely utolsó országként ratifikálta Finnország tagságát, kedden adja át az erről szóló hivatalos dokumentumokat Antony Blinken amerikai külügyminiszter jelenlétében. Ezt követően Finnország is letétbe helyezi csatlakozásának ratifikációs okmányait – tájékoztatott a NATO főtitkára.

Kijelentette: Finnország csatlakozása azt mutatja, hogy a NATO ajtaja nyitva áll, valamint azt, hogy nem Moszkva dönt arról, hogy ki csatlakozhat a NATO-hoz és ki nem. Nem történhet semmifajta agresszió Svédországgal szemben anélkül, hogy a katonai szövetség ne reagálna arra – tette hozzá Stoltenberg.
 

Fokozzák a támogatást

Mivel semmi jele annak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a békére készülne, valamint a nukleáris fegyverek lehetséges bevetéséről szóló moszkvai kijelentések miatt megváltozott a biztonsági helyzet, és ehhez szükséges igazítani a NATO nukleáris védelmi berendezkedését – jelentette ki Jens Stoltenberg. Hozzátette, hogy erről is szó lesz a kétnapos értekezleten.

Jens Stoltenberg úgy fogalmazott: „nem engedhetjük meg, hogy Oroszország tovább veszélyeztesse az európai biztonságot”. Egységesnek kell maradni, kitartani az eddigi irány mellett, és támogatni Ukrajnát, ameddig csak kell – húzta alá.

A NATO-főtitkár felidézte: a szövetségesek ez idáig 65 milliárd euró értékű katonai segélyt nyújtottak Ukrajnának, továbbá modern harckocsik és más páncélozott járművek érkeznek az ukrán védelem támogatására. Szavai szerint a támogatás valódi változást hozhat a frontvonalakon, és lehetővé teszi az ukrán erők számára, hogy több területet szabadítsanak fel. Közölte: a tagországok külügyminiszterei meg fogják vitatni, hogy a szövetség miként fokozhatja a támogatást, egyebek között az ukrán fegyveres erők további megerősítésével.

„Nem tudjuk, mikor ér véget a háború. De amikor ez megtörténik, intézkedéseket kell hoznunk annak érdekében, hogy Ukrajna minden jövőbeli agressziót el tudjon rettenteni, és a történelem ne ismétlődön meg” – fogalmazott. A NATO-főtitkár üdvözölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök béketervét, amely – mint mondta – megfelel az ENSZ Alapokmánya alapelveinek, és garantálja az igazságos és fenntartható békét.
 

Jobboldali győzelem a finn választásokon

A Petteri Orpo vezette jobbközép Nemzeti Koalíció Pártja kapta a legtöbb voksot, 20,8 százalékot, ezzel egy hajszállal megelőzte a második helyen befutó, jobboldali és bevándorlásellenes Finnek Pártját a vasárnapi parlamenti választáson Finnországban. A baloldali Szociáldemokrata Párt végzett a harmadik helyen, így Sanna Marin távozni kényszerül a kormányfői posztról. A Nemzeti Koalíció Pártja 2021 közepe óta vezette a finn közvélemény-kutatásokat, és a szavazatok 20,8 százalékával – ami 48 mandátumot jelent – végzett az első helyen. A konzervatív Finnek Pártja 20 százalékot ért el, a Sanna Marin miniszterelnök vezette szociáldemokraták a harmadik helyen állnak 19,9 százalékkal. A győztes konzervatívok várhatóan a jobboldallal kezdenek koalíciós tárgyalásokat ezen a héten.