Románia a jövőben nemcsak tranzitútvonalként, hanem származási országként is szóba jöhet a magyar földgázellátást illetően, Magyarország érdekelt abban, hogy mielőbb döntés szülessen a fekete-tengeri mezők kitermeléséről – nyilatkozta Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere tegnap Bukarestben, ahol arról is megállapodás született, hogy 2030-ban átadásra kerül a negyedik gyorsforgalmi útkapcsolat is Magyarország és Románia között.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a magyar földgázellátás biztosításához az elkövetkező időszakban jó együttműködésre lesz szükség a két ország között, ami szerencsére jelenleg is adott.
Kifejtette, egyrészt az azerbajdzsáni források bevonásához tranzitországként szükség lesz Romániára. A tervezett évi kétmilliárd köbméternyi földgáz importjához az alap adott, ugyanis a magyar–román összeköttetés kapacitását 2,5 milliárd köbméteresre bővítették – mutatott rá.
„A jövőben Románia számunkra nemcsak tranzitországként jön szóba a földgázszállítás tekintetében, hanem forrásországként is. Mi érdekeltek vagyunk abban, hogy minél előbb megszülessen a döntés Romániában a Fekete-tengeri földgáz kitermeléséről, és az el tudjon jutni majd Magyarországra is” – jelentette ki.
Szijjártó Péter ezután kitért az RMDSZ kormányzati szerepvállalására, ami számos területen hozzájárult a magyar–román együttműködés fejlesztéséhez. Örömét fejezte, hogy a román vezetés képviselői „kifejezetten pozitívan, megbecsüléssel” beszélnek a pártról és politikusairól. „Mi az itt élő magyar nemzeti közösségre erőforrásként, hídként tekintünk, amely Magyarország és Románia együttműködésének fejlesztésében folyamatosan segítségünkre van” – fogalmazott. Hozzátette, hogy Romániában a sport, a környezetvédelem és az európai uniós fejlesztések terén jelentős előrelépések történtek, amiben a magyar miniszterek komoly szerepet játszottak.
Útkapcsolatok
A tárcavezető a Sorin Mihai Grindeanu kormányfő-helyettessel, közlekedési miniszterrel közös sajtónyilatkozatában hangsúlyozta, hogy korábbi célkitűzéseik alapján ötévente újabb gyorsforgalmi útkapcsolatot adnak át a két ország között.
„Ez sikerült 2015-ben és 2020-ban is. Illetve előkészítés alatt van a 2025-ös siker is, amikorra összekötik a felek a magyarországi M3-as autópályát a Szatmárnémeti körüli gyorsforgalmi úthálózattal” – sorolta. Ma már a 2030-as sikert is biztosították, hisz megállapodtak a negyedik gyorsforgalmi összeköttetésről is – közölte.
Elmondta, hogy Magyarországon a Budapest és Békéscsaba közötti gyorsforgalmi utat el fogják vinni a határig, és akkor meglesz a lehetőség arra, hogy az Nagyszalontától délre becsatlakozzon a romániai gyorsforgalmi úthálózatba „Megállapodtunk a határmetszési pontról is, Magyarországon a méhkerékiek már készülnek” – tette hozzá.
Szijjártó Péter kiemelt stratégiai érdeknek nevezte a Magyarország és Románia közötti együttműködés folyamatos fejlesztését, egyrészt a magyar kisebbség, másrészt a bővülő gazdasági kapcsolatok miatt. Rámutatott, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom tavaly meghaladta a 12 milliárd eurót, s ezzel hatalmas rekordot döntött, így mára Románia lett Magyarország harmadik legfőbb exportpiaca. „Az együttműködés fejlesztése pedig elképzelhetetlen anélkül, hogy a két ország közötti fizikai összeköttetéseket ne fejlesztenénk” – jelentette ki.
Hármas határ
Sorin Mihai Grindeanu megköszönte Magyarország támogatását Románia schengeni csatlakozásának ügyében. Majd kitért a magyar–román–szerb hármas határnál tervezett átkelő építésére, és tudatta, hogy a helyi hatóságok támogatják a projektet Óbébánál (Beba Veche).
„Magyarországi barátaink kicsit előrehaladottabb állapotban vannak a szerb partnerrel. Bízom benne (...), hogy nekünk is sikerül ezt a lemaradást behozni” – mondta. Érintette a harmadik gyorsforgalmi útkapcsolat létrehozására irányuló munkálatokat is. Közölte, hogy nyáron meglesz a nagyszalontai kitérő környezetvédelmi engedélye, októberre elkészül a műszaki terv, és ezek alapján év végéig elindulhat a tender.