A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a NATO–Ukrajna Bizottság ülését követően tartott sajtótájékoztatóján rámutatott, hogy hat év után először került sor ilyen formátumban tanácskozásra, mivel akkora nyomás nehezedett a szövetség főtitkárára, hogy a változatlan magyar álláspont ellenére is kénytelen volt összehívni az ülést. „Mi azt gondoljuk, hogy ez súlyosan sértette a NATO egységes és egyhangú döntéshozatalra vonatkozó általános megközelítését, szabályrendszerét, de természetesen tudomásul vettük a döntést” – közölte. Arra is kitért, hogy a főtitkár, valamint a görög, a horvát, a kanadai és a török külügyminiszter is beszélt az ülésen a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartásáról.

Emlékeztetett, hogy a kárpátaljai magyarok jogait szisztematikusan nyirbálják Ukrajnában 2015 óta, és erre a legfrissebb példa, hogy idén szeptembertől ellehetetlenül a kisebbségi iskolák működése, annak ellenére is, hogy Magyarországon 1300 oktatási intézményben tanulnak mára ukrán menekült diákok. Így 99 magyar alap- és középfokú iskola működése kell hogy megszűnjön ebben a formában, sőt, az egyetemektől is elvették a tanítási nyelv választásának jogát, ami két magyar tannyelvű egyetemet érint. „Világossá tettem, hogy mindaddig, amíg Ukrajnában vissza nem adják a magyar nemzeti közösségnek, a kárpátaljai magyarságnak azokat a jogokat, amelyekkel 2015 előtt már rendelkeztek, mi semmilyen integrációs döntéshez nem fogjuk adni a támogatásunkat Ukrajna vonatkozásában” – tudatta. „Mi ki fogunk állni, ahogy eddig is kiálltunk mindig a kárpátaljai magyarokért, ki fogunk állni a jogaikért” – figyelmeztetett.