Döbbenetes, hogy az új kormány sokat hangoztatott decentralizációja a források államosításával kezdődik — nyilatkozta Cseke Attila, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke a 2008/223-as sürgősségi kormányrendeletet értékelve.
A december 30-án született (és 31-én megjelent) rendelet értelmében az önkormányzatoknak nagy beruházásokra és folyó költségekre kiutalt, de 2008 végéig el nem költött pénzösszegeket az állam visszaveszi az országos költségvetésbe. Az alelnök elmondta, a döntés következményeként több magyar önkormányzat marad támogatás nélkül, és sokfelé nem tudják majd befejezni a megkezdett beruházásokat. — Nagyon örültünk, amikor a kormányprogramban olvastuk, hogy az új kabinet egyik fontos célkitűzése a decentralizáció — mondta Cseke Attila. — Mára úgy tűnik, a központosítás megszüntetése csak papíron marad, hiszen az új kabinet egyik első döntése nem csak törvénybe ütközik, de sérti a helyi autonómiát is, az önkormányzatiság elvét. Polgármestereink, tanácselnökeink jelezték, hogy a rendelet miatt fennakadások lesznek egyes fontos beruházásaik folytatásában, illetve befejezésében. Éppen ezért, önkormányzataink kérni fogják a rendelet módosítását, és ha ez nem történik meg, akkor jogi úton keresik majd igazukat.
Négyévi béke kellene
Egy teljes választási időszakra — négy évre — szóló társadalmi egyezség kidolgozását és a munkaadókra vonatkozó törvénytervezet visszavonását ígérte tegnap Marian Sírbu munkaügyi miniszter a szakszervezeti tömbökkel és munkaadókkal folytatott tárgyalások után. Elsősorban a gazdasági stabilitást tartják szem előtt, ennek feltételeiről hétfőn a pénzügyminisztériumban egyeztetnek a felek. A bizalmik keveslik a válság leküzdésére ajánlott intézkedéseket, Gheorghe Pogea pénzügyminiszter azonban leszögezte: a költségvetési törvény még januárban elkészül, a kormány számára pedig elsőbbséget jelentenek a beruházások. A kormány azt szeretné elérni, hogy a szakszervezetek négy évig kerüljék a választási ígéretek be nem tartását számon kérő utcai megmozdulásokat.
Örülünk, hogy mehetünk
Románia hivatalosan is kifejezte elégedettségét, hogy Magyarország, Görögország és Portugália január elsejétől teljes egészében megnyitotta munkaerőpiacát a román és bolgár munkavállalók előtt. A külügyminisztérium közleményében ,,rendkívül elégedetten üdvözli", hogy ez a három ország elhárította az akadályokat a Romániából és Bulgáriából érkező munkaerő szabad áramlásának útjából. Ennek értelmében a román állampolgárok munkavállalási engedély nélkül dolgozhatnak Magyarországon, Görögországban és Portugáliában, mégpedig ezen három ország, illetve a többi EU-tagállam állampolgáraival azonos feltételekkel. A dokumentum szerint a bejelentett döntések összhangban állnak az Európai Unió alapelveivel, amelyek között kiemelt szerepe van a személyek szabad mozgásának. Ez utóbbi ugyanis a közlemény szerint a gazdaság és a belső piaci versenyképesség növekedésének fontos tényezője, amely jelzi azt is, hogy rendkívül jó minőségűek a kapcsolatok Románia és az említett országok között.
Csempészet mindenekelőtt
A hazai határrendészet beszámolója szerint a moldovai és ukrán határszakaszon kevesebb volt a bűnözés — azért, mert erre akarnak a legtöbben nyugatra jutni. Az első helyen az illegális bevándorlás és az okirat-hamisítás áll, de gyakori a cigarettacsempészet is: az olcsóbb ukrán és moldovai cigarettát jóval drágábban tudják eladni nyugaton. Tavaly sokkal több kábítószert is megpróbáltak átcsempészni a határon, mint eddig — közölte Mircea Chiorean, a határrendészeti igazgatóság szóvivője. Elmondta: a 2008-as évben a román—magyar határszakaszon lefoglaltak több mint 400 kilogramm kábítószert, amelyet gépjárművekben próbáltak átcsempészni a határon. 2900 bűncselekmény volt a román—magyar határszakaszon, míg a moldovain alig 1700, az ukránon pedig 1800. Romániai viszonylatban az összes jogellenes cselekmény számát tekintve mintegy 40 százalékos emelkedést jegyeztek tavaly, míg az illegális migráció tekintetében az emelkedés mintegy 70 százalékos.
