„Nekünk nincsen semmilyen ragadványnevünk – mondják a faluban elérhetők –, könyvet sem írt senki rólunk, pedig sok minden érdekelne minket is, mert egyébként tüneményes falu volnánk.” Legyen hát ez egy friss ragadványnév – gondoltam. Szerintem ugyanis aranyigazság, hogy megbízható család- és településtörténet nélkül teljesen odaveszhet egy-egy lakott hely igazi múltja, ha időközben nem jegyzünk le semmit sem. A jelent csak akkor értékelik az emberek, ha ősi emlékekre, helynevekre, évszámokra, jeles személyekre és eseményekre támaszkodik. Márpedig szerintem Imecsfalva sokkal régebbi település, mint ahogy az adatközlők a falu, avagy a falunak nevet adó Imecs família megjelenésének időpontját jelzik.
Orbán Balázs nagy művének 2002-ben megjelent kiegészítésében az 1567-es regesturum Imecsfalvát már 21 portával tartja számon, ezek között imecsfalvi Imecs Domokosnak négy ház jobbágyát írták össze. Azóta 465 év telt el, ami elegendő volt ahhoz, hogy a falunak nevet adó népes és nagyon gazdag család, az Imecs família teljesen kihaljon. A faluban jelenleg ilyen nevű egyén nem lakik, temetőjében egyetlen feliraton szerepel Imecs név a XIX. századból: Mátyásné Imecs Anna, de „nem biztos, hogy az ősi Imecs család tagja pihen ott” – sejtette Aczél Zoltán, a katolikus egyházközség jelenlegi gondnoka, akivel együtt jártuk be a temetőt. Sorozatunk témája szempontjából fontosnak tűnik a neves família kihalásának szinte tüneményes története, melyet egyedinek tartunk Háromszéken, s ezt követően mesélünk a Szentkatolna községhez tartozó, alig két és fél száz lelket számláló, zömében katolikus faluról.
Az eltűnt névadók
Imecsfalva Szentkatolna és Zabola között, a Feketeügy bal partján fekszik, a Gelence-patak mentén. Nevét az ősi székely Imecs családnévből származtatják. A tudós Benkő József szerint arról az Imets Antal telepesről kapta a nevét, aki elsőként telepedett le jobbágyaival és fegyvereseivel a jelenlegi falu területén. Imecsfalva eredetére rege-, mondaszerű szájhagyományok is utalnak, de mert azok kevésbé hihetőek, semmiképp sem vállalkozhattunk közlésükre.
Az Imecs család történetével több családkutató foglalkozott (Kőváry, Nagy Iván, Pálmay József). Az alaposan szerteágazó família históriája többszörösen meghaladja a rendelkezésre álló teret, de megkíséreljük rövidebb összefoglalóval megajándékozni olvasóinkat, amit Hatolykai Pótsa János (1803– 1885) nyugalmazott őrnagy, genealógus 1938-ban közzétett, hihetőleg okadatolt állításaira alapozunk.
A szerző az Imecs családot különálló, de sejtése szerint egy törzsből való famíliákként mutatja be. Elsőként az 1600. évre visszanyúló nyujtódi Imecsekről szól. Ezen a néven szereplő család sem a közelmúltban, sem a jelenben nem élt a faluban – tájékoztatott ft. Boros Vilmos helyi plébános. Rácsodálkoztam, ugyanis vannak adataink róluk, ők is elvándoroltak volna?
Verselő harang
Teljesen külön szerepel azonban a jóval népesebb és névadó imecsfalvi Imecs család, melynek nem akadtam jelenlétére a jelzett temetőkutatás alkalmával sem. Az erdővidéki (az egykori Udvarhely megyei, bardocszéki) Vargyason azonban jómagam is ismertem Imecs nevűeket, ahol jelenleg családi és egyházi adatok szerint is mintegy nyolc Imecs nevű család s ennek közel tíz 18 év alatti leszármazottja él. A régiek: Imecs Ambrus, András, János 1678. június 3-án kaptak címeres levelet Apafi Mihály fejedelemtől Fejérvárt, kihirdettetett ugyanott más év június 14-én. Ivadékaik Imecs Mózes, Imecs Albert és gyermekei, Imecs Lajos és gyermekei – tűnnek ki az Udvarhely megye jeles családjai című Pálmay-kötetből (1900).
Örömmel vettem fel a kapcsolatot Imecs Lajos elektronikai szakemberrel, aki egyébként éppen Vargyas község jelenlegi polgármestere (édesapjával munkatárs voltam a sepsikőröspataki szénkitermelésnél), és elmondta, hogy a család címerét amolyan régi szokás szerint a legidősebb férfi, Imecs Béla őrzi.
Kézdiszentléleken is élt Imecs család, amely kitartóan használta az imecsfalvi előnevet. De mi van, mi lett a kézdiszentléleki nemes Imecsekkel? – tettem fel a kérdést. Itt – a település szülötte, dr. Borcsa János irodalomtörténész szíves közlése szerint – 1614 és 1713 között élt a nemesi rangú Imecs família, kúriájuk felől is érdeklődtünk (amiről említés történik a családtörténetben), sajnos, eredmény nélkül. Egyfajta érdekességként mondjuk el, hogy a népesebb Imecs családok külön címerrel rendelkeztek, többek között például éppen a kézdiszentléleki Imecs család is.
Valóban „tüneményes” ez a család, ugyanis Csíkban is többen élnek – figyelmeztetett a vargyasi polgármester, de a Vácon élő dr. Imecs László orvos, genealógus adataiból (Az Imecs családok nemzedékrendje – összeállította dr. Imecs László, 2018) tudom, hogy ő a hatolykai, tusnádi, nyujtódi, imecsfalvi, vargyasi, csíkszenttamási, csíktaplocai ágakról tud, s mint ilyen, jelenleg az Imecs nemzetség legjobb ismerője. Kuriózum, hogy ehhez a családhoz kapcsolódik a nagytusnádi Imecs Fülöp Jákó (1837–1912) gyulafehérvári kanonok, író, történész, földrajzi utazó is, akinek emlékjelet állított a faluközösség és a községi önkormányzat.
Aczél Zoltán katolikus gondnok
Avítt bőségek zavarában
Az Imecs nevet viselő családok közös törzsből erednek – sejteti Pótsa János. De a Székelyföldön külön életet éltek s a századok folyamán minden rokoni köteléket elveszítettek, a régen feledésbe ment közös eredetről tudni sem akarnak, így van ez mifelénk sok más család esetében, pedig a rokonsági kapcsolatok nagyon erősek, megtartóak. Nekünk, a családkutatóknak, családkapcsolatok ismerőinek a feladatunk, hogy írásainkban is ráébresszük legalább erre az olvasni szerető székelyföldi családokat. S hogy soraim ne tűnjenek egyfajta avítt nemesi mániának, megpróbáljuk sorra venni azokat az adatokat, amelyek kimondottan az Imecs családra vonatkoznak a Székely Oklevéltár köteteiben, mert azoknak hitelességéhez nem fér kétség.
János Zsigmond unitárius fejedelem (II. János király) 1566 előtt jobbágyokat adományozott imecsfalvi és vargyasi híveinek. Az 1702-ben összehívott országgyűlésen Imecs Tamás volt Háromszék követe. 1602-ben Rudolf király hűségére esküdött fel a kézdiszentléleki Imecs György, nyujtódi Imecs Mátyás, Báthory Gábor fejedelem pedig elajándékozza imecsfalvi Imecs Mózesnek elkobzott birtokait. 1523-ban imecsfalvi Imecs Antal felesége, Margit a vagyonát a haralyi klastrom egyházának adományozza. Nyujtódi Imecs Mihálynak kúriája volt a faluban, földjei Szászfaluban, Ozsdolán, Baksafalván és Lemhényben, és három jobbágytelket nyert Sepsimartonoson. 1600-ban Imecs Mihály elfoglalta a két Torját kénbányájával együtt, 1603-ban Székely Mózes oldalán harcolt a brassói csatában, fogságba esett és Básta lefejeztette. Imecs Judit és Apor Lázár fényes esküvőjén részt vett Bethlen Gábor fejedelem is feleségével.
És folytathatnám tovább is az oklevelek alapján igazolt Imecsek nemzetségének igaz históriájával, de sejtem, hogy a felsoroltak is elegendőek arra, hogy meggyőződjünk: az Imecsek tehetős, népes és felkészült családokat alkottak, és hihetetlenül tüneményes módon tűntek el a felső-háromszéki térségből, több család leányágra szakadt, s így oszlott a vagyon és földvagyon is.
Nyujtódi Imecs Mátyás, aki Székely Mózessel harcolt 1603-ban a Barczán, fogságba esik. Ennek fia, István, háromszéki alkapitány lett, leánya, Borbála Mikes Zsigmond felesége, fiai pedig szereplői a filmen is megjelenített szentléleki „leányrablásnak”. Ezen Istvánnak Tomori Petronellától három leánya van: Judit (1676. dec. 10.) – Apor Lázárné, Ilona – maksai Jankó Mihályné, Fruzsina – kövesdi Boér Simonné, és volt egy fia, Mihály, aki 1630 körül elhalt.
Túróczy Csongor falufelelős
Az imecsfalvi Imecsek Háromszék jobb családjai közé tartoztak. Törzsük a XVII. század elején élt: Tamás, akinek fia Mózes, Dónáth Erzsébettől pedig ismét Imecs Tamás, akik a Rákóczi-forradalomban részt vettek, s 1710-ben „Moldvából jöttek haza kegyelemre”. A falunak nevet adó, szerfelett elágazó Imecs famíliáról író Pálmay József bevallja, hogy maga sem igazodott el az ágas-bogas Imecs családok történetében, nem beszélve arról, hogy a nemzetségek szétágazódása legtöbb esetben az egyházi anyakönyvek vezetése előtt már megtörtént.
Templom verselő haranggal
Délebédre szólt a harang, amikor megtekinthettük a mater templomát. Aczél Zoltán gondnok készséggel nyitotta ki a valóságos turisztikai látnivalót. Mondhatnánk, hogy a Szentföld legdélibb fekvésű római katolikus anyaegyházának temploma, ugyanis a szomszédos Mezőföld három, zömében protestáns településén – Székelypetőfalván, Székelytamásfalván és Szörcsén – élő római katolikus filiák is Imecsfalvához tartoznak. Oltárképén a védőszent Kisboldogasszony alakja látható, tornyában „verselő” harangja, melynek bronzába ezt a ritka és érdekes feliratot öntötte a harangöntő mester: „Elődömet harcba vitték, / én a békét hirdetem, / Az élőket élni hívom, / a holtakat temetem. / Kisboldogasszonyunk légy oltalmunk. / Imecsfalvi hívek szíve hoza létre engem, / Ezerkilencszázharminchét indítá meg nyelvem. / Öntötte Biszak József Gyorokon 1937.” Ez kivételesen egyedi rigmus, s így csak sejteni merem, hogy a harangöntő szerezhette, aki a híres aradi Hőnig Frigyes-féle harangöntő cégnél tanulta a mesterséget, és megyénkben is sok helyen szólnak „szép szavú” harangjai. A patrónus Imecs család öntette a falu első harangját is „Csináltatott Jakab harangöntőnél Imecs Tamás által 1670” felirattal. Feltételezzük, hogy ezt egy brassói öntőmesterrel öntethették újra kétszáz esztendő múlva, 1870-ben.
A földrengések során többször is megrongálódott a templomtorony. 2017-ben, Papp Márton plébános idejében Tamás József püspök újraszentelte a bent teljesen megújult templomot Krisztus Király ünnepén, az egyházi esztendő jelképes végén. A megújuláshoz többen is hozzájárultak, a községi, szentkatolnai és Kovászna megyei önkormányzat, Fejér László Ödön szenátor, valamint a hívek is anyagi áldozatot hoztak, hiszen az imecsfalvi egyházközség csupán 244, filiáival együtt 350 lelket számlál. A megújult szószék, a főoltár és a két mellékoltár Tódor Előd képzőművész áldozatos munkáját dicséri. 2018-ban a templom külsőleg is teljesen megújult. A plébánia a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség kézdi-orbai főesperesi kerületéhez tartozik, az egyházi szolgálatot a gyergyóditrói származású Simon Imre plébániai kormányzó tölti be.
Az aranytartalék
Imecsfalván egy kis lélekszámú református szórványközösség is él, amelynek külön temploma van, s húsvét alkalmával tartott benne ünnepi istentiszteletet Pop Levente Páváról beszolgáló lelkipásztor. A telket a Zathureczky család adományozta – részletezte Szörcsey Ibolya nyugalmazott pedagógus, gondnok –, amelyre 1954-ben épült a templom, s elmondta, hogy a májusi istentiszteleten gondnokválasztásra kerül sor.
Múlt mellett élő jelen
Állítom, hogy ehhez a településhez sok emlék köt, események az utóbbi fél évszázadból. Az egykori orbaiszéki települést ma már szentföldinek mondjuk, sok éve annak, hogy életéről-alakulásáról a szentkatolnai önkormányzat gondoskodik, személyesen Tusa Levente polgármester, aki Túróczy Csongor falufelelőshöz irányított, mert „mindent tud, ami ahhoz a faluhoz köt minket”. „Itt most a Székelypetőfalva felé tartó útszakasz aszfaltozása lesz a nagyobb munkálat a főúttól a petőfalvi határig. Nyertes pályázatról van szó, készülnek a papírmunkák. Megújult a helyi játszótér a Malom utcában, állandó feladat a mellékutcák kavicsos burkolatának karbantartása, feljavítottuk a Virágos és a Csigolyás utcát, van elegendő kavicstartalékunk is” – sorolta a polgármester.
Élő falu Imecsfalva, a műemlék Cserey-kúriában tíz óvodást és tizennyolc iskolást nevel és tanít Csiszár Tímea és Kaján Imola, a két pedagógus. Az épület külseje még mindig megviselt állapotban van. „Tudom, a mi tulajdonunkban van – mondotta Tusa polgármester –, tervezzük a felújítását, keressük az adódó lehetőséget.”
Ebben az udvarházban élt és hozta létre a Székely Nemzeti Múzeum alapját képező gyűjteményt Cserey Jánosné Zathureczky Emília (1824–1905). „Állíttatta a Cserey Jánosné Baráti Társaság 1997-ben” – olvasható a kúria homlokfalán elhelyezett emléktáblán, a Nagyasszonyt ábrázoló dombormű Vetró András alkotása. Magas, barokkos nyeregtető fedi. Bádogozott hagymakupoláját a korai leírások „sindeles hólyagként” említik.
Szörcsey Ibolya református gondnok
Imecsfalva valamikor írott tojásairól is híres volt, sajnos, ez a hagyomány az idők teltével kiveszett, és húsvéti hagyományairól Balázs Márton néprajzkutató leírásaiban sem leltünk adatra. Holott 1899-ben éppen innen került – Horváth János adományaként – egy bordó alapon viaszlevonással felvitt, virágos festett mintázatú tyúktojás a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe, átlósan négy részre osztott mezőiben egy-egy sarokból kiinduló, sárga szélű leveles-száras virág látható, körülötte pontozás.
A falu szülötteként tartjuk számon Kicsid Gábort, a világhírű kézilabdázót, olimpiai ezüstérmest, aranyérmes kétszeres világbajnokot, aki Brassóban él. Testvéröccse, Kicsid Gergely, az egykori országos magasugró-bajnok a kovásznai gyógyszálló nyugalmazott rehabilitációs tornászmestere.
És ezzel még nem merül ki Imecsfalva jeles szülötteinek sora. Szülőföldje és szülőfaluja nem felejtette el Mágori Varga Béla (1897–1998) festőművészt, akinek munkásságáról, festményeiről hazai kiadvány is született. Százegy éves korában halt el a brazíliai São Paulóban. Túróczy Árpád nyugalmazott imecsfalvi tanító javaslatára polgári és egyházi elképzelés született, hogy az imecsfalvi római katolikus templom udvarán emlékjelet állítsanak neki. A szülőfalu erre is keresi a lehetőséget – tájékoztatott a falufelelős.
