A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) szerint a globális katonai kiadások új csúcsot értek el tavaly: az összesen 2240 milliárd dollár a globális GDP 2,2 százalékát tette ki. A tavalyi volt zsinórban a nyolcadik év, amikor globális szinten nőttek a katonai kiadások. Ezeket egyrészt az ukrajnai háború pörgeti fel, mely védelmi költségvetésük növelésére ösztönzi az európai országokat, másrészt pedig a még megoldatlan, sőt, egyre fokozódó kelet-ázsiai feszültségek, amelyeket a Kína, illetve az Amerikai Egyesült Államok és ázsiai szövetségesei közötti ellentétek idéztek elő – nyilatkozta az AFP-nek a jelentés egyik társszerzője, Nan Tian kutató.
 

Háborús költségek

Az ukrajnai orosz invázió fémjelezte 2022-es évben az európai kiadások – inflációval kiigazítva – 13 százalékkal nőttek az előző 12 hónaphoz viszonyítva – derül ki a jelentésből. Ez a legnagyobb arányú növekedés az elmúlt 30 év viszonylatában, és egyúttal azt is jelenti, hogy a katonai kiadások visszatértek a berlini fal leomlásának évében, 1989-ben jegyzett szintre. „Erre a hidegháború végétől nem volt példa” – fogalmazott Tian.

A SIPRI adatai szerint csak Ukrajna hétszeresére, a GDP-jének több mint egyharmadát kitevő 44 milliárd dollárra növelte katonai kiadásait. Az arányok eltolódását egyszerre okozza a kiadások növekedése és az ukrán gazdaság háború miatti zsugorodása. Az GDP-hez viszonyított arány 2021-ben még csak 3,2 százalék volt. Ebbe a több tíz milliárd dollár értékű külföldi fegyveradományokat nem számolták bele, Ukrajna háborús kiadásait azonban így sem fedezik a háború által megroppantott gazdaságból kivonható állami bevételek. A Kárpáti Igaz Szó az ukrán pénzügyminiszterre hivatkozva közölte, hogy Ukrajna a háborúra havi 3,5 milliárd dollárnyi összeget költ, miközben a bevételek ennek csak hatvan százalékát fedezik, nem beszélve az ország helyreállítási költségéről, amelyet márciusi adatok szerint 411 milliárd dollárra becsül a tárcavezető.

Oroszország katonai kiadásai, a világtrenddel megegyezően nyolc éve folyamatosan nőnek. Ezen becslések szerint 2022-ben éves összehasonlításban 9,2 százalékos emelkedést értek el, így az oroszok mintegy 86,4 milliárd dollárt költöttek védelmi célokra. A kiadások elérték a bruttó hazai termék 4,1 százalékát, a 2021-ben mért 3,7 százalékhoz képest. Az orosz költségvetési tervek és a 2022-es tényleges katonai kiadások közötti különbség arra utal, hogy az ukrajnai invázió sokkal többe került Oroszországnak, mint amennyire számított – vonta le a következtetést Lucie Béraud-Sudreau, a SIPRI katonai kiadások és fegyvergyártás programjának igazgatója.
 

Globális költségek

„A két háborúzó nemzetet nem számolva is nőttek a katonai kiadások Európában” – jegyezte meg Tian. Az európai országok katonai kiadásai 2022-ben elérték a 480 milliárd dollárt, azaz tíz év alatt már több mint egyharmadával nőttek, és ez a tendencia várhatóan tovább gyorsul a következő tíz évben. A SIPRI kutatójának becslései szerint előfordulhat, hogy a 2022-es évhez hasonló mértékű növekedés tanúi leszünk a következő néhány évben.

Az 1990-es években jegyzett erőteljes visszaesés után a 2000-es évektől ismét emelkedni kezdtek a globális katonai kiadások. Ezeket kezdetben Kína jelentős katonai beruházásai, majd a Krím 2014-es annektálása után az Oroszországgal kiújult feszültségek pörgették fel.

Tavaly a globális katonai kiadások 39 százalékát az Egyesült Államok adta: az USA 877 milliárd dollárt költött hadseregére, ami a második legtöbbet költő ország, Kína ráfordításainak háromszorosa. Az Ukrajnának nyújtott amerikai pénzügyi katonai segély a SIPRI számításai szerint 2022-ben 19,9 milliárd dollár volt, ami nagyban növelte az Egyesült Államok kiadásait. Bár a hidegháború óta ez volt a legnagyobb összegű katonai támogatás, amelyet bármely ország adott egy másiknak, mégis a teljes amerikai védelmi költségvetés csupán 2,3 százalékát tette ki. Kína egyébként a globális kiadások 13 százalékával áll a második helyen, vagyis 292 milliárd dollárt költ fegyveres erőire (ez 4,2 százalékkal haladta meg a 2021-es és 63 százalékkal a 2013-as szintet). A két „vezető” ország tehát együtt a világ katonai kiadásainak több mint felét adta. A további sorrend Oroszország (3,9 százalék), India (3,6 százalék) és Szaúd-Arábia (3,3 százalék). „Kína jelentős összegeket fektet be haditengerészeti erőibe, hogy növelje hatókörét Tajvan felé, és nyilvánvalóan a Dél-kínai-tengeren túlra is” – mondta el a kutató. Japán, valamint Indonézia, Malajzia, Vietnam és Ausztrália is igyekszik tartani a lépést.

Az ázsiai és óceániai országok összesített katonai kiadásai 575 milliárd dollárra rúgtak, 2021-hez képest 2,7 százalékos, tízéves távlatban pedig 45 százalékos a növekedés. Japán 5,9 százalékkal költött többet tavaly, mint egy évvel korábban, a 46 milliárd dolláros kiadás a japán GDP 1,1 százalékát tette ki, ami a japán katonai kiadások legmagasabb szintjét jelenti 1960 óta. India 2021-hez képest 6 százalékkal, 81,4 milliárd dollárra növelte katonai kiadásait, amivel a negyedik legnagyobb költekezővé vált a világon. Szaúd-Arábia a becslések szerint 16 százalékkal költött többet, ami a világranglista ötödik helyére volt elég. Katar pedig 27 százalékkal növelte védelmi büdzséjét.

Az európai országok közül katonai kiadások tekintetében az Egyesült Királyság foglalja el a legelőkelőbb pozíciót, amivel világszinten a hatodik helyen áll (a globális kiadások 3,1 százalékát adja), megelőzve Németországot (2,5 százalék) és Franciaországot (2,4 százalék). Ezek a számadatok az Ukrajnának nyújtott adományokat is magukban foglalják. Az Egyesült Államok után a második legnagyobb adományozó ország, Nagy-Britannia „hagyományosan többet költ védelemre, mint Németország és Franciaország, és többet is adományozott, mint a másik két vezető európai állam” – mutatott rá az elemzés társszerzője.

Lengyelország, Hollandia és Svédország azon államok közé tartoznak, amelyek az elmúlt évtizedben a legnagyobb mértékben növelték katonai beruházásaikat. Magyarázatul szolgál a védelmi kiadások növekedésére bizonyos modern és rendkívül drága fegyverek beszerzése is. F-35-ös vadászrepülőgépből például Finnország 64 darabot vásárolt tavaly.

A múlt hónapban ugyancsak a SIPRI által közölt jelentés arra mutatott rá, hogy az európai fegyverimport 2022-ben csaknem megduplázódott (93 százalékkal nőtt), amihez az Ukrajnába irányuló szállítmányok járultak hozzá meghatározó módon. Ukrajna így a világ harmadik legjelentősebb célországává vált.