Progresszív jövedelemadó bevezetését javasolja Marcel Ciolacu házelnök, a kormánykoalícióban részt vevő Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, a miniszterelnöki tisztség várományosa.
A politikust tegnap a parlament folyosóján kérdezték az újságírók a költségvetési hiány lefaragását célzó koalíciós tervekről, az állami fizetés és nyugdíj halmozásának esetleges betiltásáról. Ciolacu kifejtette, hogy az alkotmány mind a munkához, mind a nyugdíjhoz való jogot garantálja, és nem is lenne méltányos megfosztani egy havi 2000 lejes járandóságú nyugdíjast attól, hogy például a polgármesteri hivatalnál kapusszolgálatot teljesítve kiegészítse jövedelmét. Ezért szerinte egy ilyen intézkedés csak a speciális (nem járulékalapú, külön törvények által szabályozott) nyugdíjakra vonatkozhat, ha az illető jövedelme meghaladja az államelnök havi 25 ezer lej körüli fizetését.
Úgy értékelte: amennyiben nem alkotmánysértő, be lehet tiltani a speciális nyugdíjak és az állami fizetések halmozását (a gyakran korkedvezménnyel nyugállományba vonuló „speciális nyugdíjasok” visszafoglalkoztatása esetén), de – az állam kiadásairól és bevételeiről lévén szó – a korrekt megoldás az adózási rendszer megváltoztatása lenne, a maga részéről ezt a megoldást javasolta a koalíciós pártok hétfői tanácskozásán. „Küszöbökről van szó, nem többletadóról, nem kettős adózásról. Várjuk a pénzügyminisztérium jelentését, hogy hány állami jövedelem haladja meg az államelnökét, hogy fel tudjuk mérni a helyzetet” – magyarázta Ciolacu, hozzátéve, hogy a 25 ezer lejnél magasabb jövedelmek megadóztatása kizárólag a közszférára vonatkozna, arról nem volt szó, hogy a versenyszférára is kiterjesszék.
A román média beszámolói szerint a kormánypártok hétfői, zárt ajtók mögött zajló tanácskozásukon megegyeztek abban, hogy létszámstopot hirdetnek és lefaragják a dologi kiadásokat a közszférában. Nicolae Ciucă liberális miniszterelnök azt kérte a kormánytagoktól, hogy semmilyen módon ne faragják le a béreket, de béremeléseket se hagyjanak jóvá, amíg a parlament meg nem szavazza az új bértörvényt.
A kormány a tervezettnél alacsonyabb költségvetési bevételek miatt kényszerül takarékossági intézkedésekre. Az adóhatóság szerint az első negyedévben az állami bevételek nagyságrendileg egymilliárd euróval kisebbek voltak a tervezettnél, ami az egész évre kivetítve négymilliárd euróval növelné az amúgy is magas (a GDP 4,4 százalékára tervezett) államháztartási hiányt.
