Az RMDSZ a hét végén tartja tisztújító kongresszusát Temesváron. Kelemen Hunor szerint legfőképpen azért választották Európa kulturális fővárosát, mert az 1989-es forradalom szimbóluma, a magyar közösség és szinte valamennyi romániai etnikai kisebbség kulturális-történelmi központja.

A politikus elmondta: az RMDSZ programjának alapelvei 1990 óta változatlanok, de a kongresszusain rendszerint elfogad egy-egy stratégiai dokumentumot, amelyik az aktuális kihívásokhoz igazítja a szervezet célkitűzéseit. A Temesváron elfogadásra váró dokumentumban Románia és a magyar közösség prioritásait fogalmazzák meg az elkövetkező évekre a gazdaság, a társadalom, a politika és a nemzeti kisebbségek jogainak területén.

„Személyesen és az RMDSZ elnökeként is szeretnék részese lenni mindennek, ami az országunkban történik, mert egy rendkívül fontos évtized következik, amikor Románia változni fog. Az ország egy lehetőség, egy nagy esély előtt áll, van pénzünk a fejlesztésére európai forrásokból, az Európai Unió költségvetéséből, a helyreállítási alapból és a kohéziós alapokból. Lesznek beruházásaink, munkahelyeket teremthetünk, növelhetjük a gazdaságot, tehát lesznek forrásaink a közberuházásokra, és én ki akarom venni a részem mindenből, ami történni fog” – jelentette ki.

Nyugdíjat hozzájárulás szerint

„Két óriási hibát” is elkövetett a hazai politikai osztály a szolgálati nyugdíjakkal kapcsolatban – véli Kelemen Hunor. Az egyik az volt, hogy az elmúlt tíz évben szinte az összes párt a választások előtt azt ígérte: ha hatalomra kerül, záros határidőn belül eltörli ezeket a juttatásokat, és „ezzel várakozásokat keltettek a lakosságban”. A másik hiba az RMDSZ elnöke szerint az volt, hogy az erre vonatkozó javaslatok ellenére a 2020-as évek elején nem zajlott le egy őszinte közvita a külön nyugdíjakról.
Kelemen Hunor szerint a közvita elmulasztásának, „a tíz éve tartó demagógiának” az lett az eredménye, hogy jelenleg a lakosság 80 százaléka nem kiigazítani, hanem eltörölni akarja a külön nyugdíjakat. A politikus emlékeztetett arra, hogy az országos helyreállítási tervben Románia vállalta a szolgálati nyugdíjak rendszerének új alapokra helyezését. „Így most Romániának nincs más választása: vagy elveszíti a helyreállítási alapból járó pénzt és magára zúdítja a lakosság haragját, ami a legrosszabb megoldás, vagy nem veszíti el a pénzt és megoldja azt a problémát, amelynek az orvoslását tíz éve mindenki ígéri. De akármelyik utat választjuk, az elveket rögzíteni kell: a nyugdíjnak járulékalapúnak kell lennie, és senki sem kaphat a fizetésénél nagyobb összegű nyugdíjat, de ha mégis, akkor azt megadózzák.”