A jövő magyar tudósainak legnagyobb és legrangosabb, kétévente megismétlődő seregszemléje részeként április 12–14. között lebonyolított megmérettetésnek a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) nyújtott otthont.

Az idén megalakulásának 50. évfordulóját ünneplő Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) által megfogalmazottak pontosan rávilágítanak a rendezvény jelentőségére. „A konferencián való részvétel lehetőség az egyetemisták és főiskolások számára a bemutatkozásra, a fejlődésre, a visszajelzésre és a kapcsolatépítésre. Az egyetlen alkalom, amikor a különböző felsőoktatási intézményekben tanuló, hasonló érdeklődésű, kiváló eredményeket elért fiatalok szervezett keretek között találkoznak egymással, megismerik és megvitatják egymás munkáját elismert szakemberek közreműködésével” – olvasható a honlapjukon.

Weiszburg Tamás, az OTDT elnöke a résztvevőket köszöntő beszédében rámutatott, a hazai és a határokon túl magyarországi támogatással működő felsőoktatási intézményekben évente több ezer fiatal végez kutatómunkát, amely eredményeit kari konferencián ismertetik. Az OTDK-ra, az ott legjobban szereplők szereznek jogosultságot, tehát a részvétel már önmagában rangot jelent. Ugyanakkor az elért helyezések fontos részét képezik a hazai vagy nemzetközi ösztöndíjpályázatoknak, valamint állásinterjúknak, de nyomnak a latban a továbbtanulásnál is.

Horváth Géza, a házigazda KRE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának dékánja elmondta: „ma különösen fontos, hogy minél több tehetséges, lelkes és felkészült fiatal bizonyítsa elkötelezettségét a tudományok iránt”. Ennek érdekében pedig az ifjú magyar értelmiségi nemzedék számára szilárd alapot, támogató környezetet, minél több lehetőséget, biztató jövőképet kell nyújtani, határon innen és túl.

Bedő Zsuzsától megtudhattuk: Fordítástudomány, terminológia tagozatban bemutatott, dr. Imre Attila témavezető egyetemi tanár irányításával összeállított pályamunkájában a Gentleman Jack című angol filmsorozatban fellelhető reáliák (kultúra-specifikus elemek) magyarra történő átültetését vizsgálta. Ezeknek ugyanis az eredeti, angol közegen kívül nincsen tökéletes nyelvi megfelelőjük, így a különböző szakemberek fordításai esetenként eltérő értelmezéseket eredményeznek. Éppen ezért a műben előforduló száznegyvenegy ilyen reáliát csoportosítva és elemezve a fordítási technika egységesítésével
próbálkozott.