Markót első fokon hivatali visszaélésért elmarasztalta a bukaresti táblabíróság, és öt év letöltendő halmazati börtönbüntetést szabott ki rá.

A csütörtökön lezárult per 2016-ban kezdődött. A DNA vádirata szerint a – testületileg vádlottak padjára ültetett - kártérítési bizottság Horia Simu üzletembernek 8,7 millió euró kártérítést ítélt meg egy tengerparti, Konstanca városban levő, 25 hektáros telekért, amelyet a kommunizmus idején államosítottak, azonban a piaci árához képest felülértékelték.

A vádhatóság szerint az ügy kilenc vádlottja csaknem 7,7 millió eurós kárt okozott a román államnak azzal, hogy a piaci értéknél nagyobb kártérítést ítélt meg a kommunizmus idején államosított ingatlanért. A legfelsőbb bíróság honlapján közzétett jogerős végzés szerint valamennyi vádlottat felmentettek a hivatali visszaélés vádja alól, de Crinuţa Dumitrean, az országos restitúciós hatóság elnöke ellen elévülés miatt ejtették a megvesztegetés elfogadása vádját, és jogerőre emelték az alapfokon elrendelt 400 ezer eurós vagyonelkobzást.

Az RMDSZ volt tisztségviselőjét a további négy, hasonló korrupciós perben jogerősen felmentették, így az ellene indított valamennyi bírósági ügy lezárult.

Markó Attilát 2014-ben felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték amiatt, hogy a restitúciós testület tagjaként hozzájárult egy államosított sepsiszentgyörgyi egyházi ingatlan – a Székely Mikó Kollégium – visszaszolgáltatásához. Miután az RMDSZ – akkor már büntetett előéletűnek számító – politikusa ellen a kártérítési bizottság kollektív felelősségének elve alapján további restitúciós ügyekben is vádat emeltek, Markó Attila bejelentette: Magyarországon keres menedéket, mert nem bízik már a román igazságszolgáltatásban. A mostani ítéletet távollétében hozták meg.

A volt politikus csütörtökön Facebook-bejegyzésben tudatta ismerőseivel, hogy utolsó perében is felmentették, egyben jelezte, hogy visszatér szülőföldjére, a média képviselőitől pedig egy Sepsiszentgyörgyön megrendezendő sajtótájékoztató ígéretével kért türelmet. „A 2014 november 20. óta eltelt közel nyolc és fél év alatt öt vádemelés történt, ezek közül három perben felmentettek, kettőben az ügyészség ejtette a vádat. További 32 teljesen azonos kártérítési ügyben az ügyészség megszüntette az eljárást az első jogerős felmentés után. Itt ér véget ez a történet. Nagyon szépen köszönöm mindenkinek a támogatást, biztatást! Találkozunk otthon!” – írta közösségi oldalán az RMDSZ volt parlamenti képviselője.

A jogászi és politológusi képzettséggel rendelkező Markó Attila 1997-ben, az RMDSZ első kormányra lépést követően került osztályvezetőként a bukaresti kormány kisebbségvédelmi hivatalához, 2005-től kezdődően pedig államtitkári rangban vezette az intézményt. A politikus a kormányhivatal képviselőjeként vett részt a 2000-es évek elején azoknak a restitúciós testületeknek a munkájában, amelyek a kommunizmus idején államosított ingatlanok visszaszolgáltatásával foglalkoztak, valamint – amennyiben a restitúcióra nem volt lehetőség – kártérítést ítéltek meg az egykori tulajdonosnak.

Markó Attila bírósági meghurcolása a Mikó-ügyben 2011-ben történt vádemeléssel kezdődött. Az erdélyi magyar történelmi egyházak és az RMDSZ felhívására az első fokú, elmarasztaló ítélet után 2012 szeptemberében több tízezer ember tüntetett Sepsiszentgyörgy főterén a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása és a restitúciós bizottság tagjainak meghurcolása ellen tiltakozásul.

Markó Attilát 2012-ben az RMDSZ háromszéki parlamenti képviselőjévé választották. Miután azonban megszületett a Mikó-ügyben az egyházi ingatlan visszaállamosítását elrendelő, a restitúciós testület tagjait elmarasztaló ítélet, a DNA – más visszaszolgáltatások és kárpótlások törvényességét megkérdőjelezve – újabb eljárásokat indított a politikus ellen. Amikor a vádhatóság kérésére 2014 decemberében a parlament felfüggesztette mentelmi jogát, az RMDSZ politikusa Magyarországon keresett menedéket. (MTI)