A kétnapos kongresszus 835 küldött és mintegy 150 meghívott részvételével köszöntőbeszédekkel kezdődött pénteken. Jelen volt Nicolae Ciucă kormányfő, a Nemzeti Liberális Párt elnöke, Marcel Ciolacu kormányfőhelyettes, a Szociáldemokrata Párt elnöke, Gál Kinga EP-képviselő, a Fidesz alelnöke, levélben üdvözölte a kongresszust Klaus Iohannis államfő és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke is; a kongresszust a vajdasági, felvidéki, kárpátaljai, horvátországi és szlovéniai magyar szervezetek, az erdélyi magyar történelmi egyházak elöljárói és több felsőoktatási intézmény képviselője is köszöntötte.

A két kisebb erdélyi magyar párt részéről Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke azon reményének adott hangot, hogy az RMDSZ új vezetésével „nem a testvérgyilkosság, hanem a testvéri együttműködés” irányába haladnak, Kulcsár-Terza József, a nemrég megalakult Magyar Polgári Erő (MPE) ügyvivő elnöke pedig hangsúlyozta, hogy az új politikai alakulat párbeszédre törekszik. Szombaton jelen volt Markó Attila korábbi kisebbségi államtitkár, a restitúciós bizottság volt tagja is, aki nyolc és fél évi távollét, magyarországi tartózkodás után tért haza, miután csütörtökön az utolsó perben is felmentették az ellene felhozott vádak alól; a küldöttek vastapssal fogadták.

Kelemen Hunor megválasztását követően köszönetet mondott „a bizalomért és a feladatért”. „A mi szövetségünk eszköz a romániai magyarok kezében. Bízom benne, hogy együtt sikeressé tudjuk tenni a romániai, erdélyi magyar közösséget” – jelentette ki. A szavazást megelőző politikai beszámolójában azt mondta: az RMDSZ első helyre a magyar érdekeket teszi, a közösségért kormányoz, az eredmények pedig közösek. Számba vette az elmúlt négy év sikereit és kudarcait, kitért a legutóbbi önkormányzati és parlamenti választások eredményére, a kormányzás hozadékaira, az ukrajnai háború okozta nehéz helyzetre.

A következő évtizedben jó irányba fog változni a romániai valóság, és ő tapasztalt politikusként részt akar venni ebben a munkában, ezért vállalt újabb mandátumot 12 év elnökség után – jelentette ki Kelemen Hunor a megválasztása utáni sajtótájékoztatón. Hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarság érdeke soha nem ellentétes a román többség érdekével, és ezt fontos felismerni. A következő időszak nem lesz könnyű, de az RMDSZ-es csapat tudja, hogy mit kell tenni, mi az irány, és ha követni tudja ezt utat, a következő időszakban is sikereket tud elérni. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: az RMDSZ nem támogatja az önkormányzati és a parlamenti választások összevonását, és véleménye szerint ez alkotmányossági szempontból nem is lehetséges. A regionalizmust „áltémának” tartja: a közigazgatási átszervezésről lehet ugyan beszélni, de nem egy évvel a választások előtt. A kormányfőváltásról elmondta: az RMDSZ nem ad kormányfőt, így a szövetséget nem érinti a bukaresti kormánykoalíció két nagy pártja közötti megállapodás.
 

A felzárkózás évtizede jön

A 2023–2030-as időszak fő feladatait tartalmazó új pártprogramot és a romániai magyar romák integrációját támogató nyilatkozatot is elfogadtak a kongresszuson. A felzárkózás évtizede című politikai program kiegészíti a már meglévőt.

A program preambuluma a nemzetpolitikai alapvetéseket tartalmazza, rámutatva arra, hogy a 2022-es romániai népszámlálás visszaigazolta: „az erdélyi magyar társadalom továbbra is számbelileg jelentős, kohéziójában erős közösség”. De a referendum rámutatott olyan területekre is, ahol feladat van, és ezek „kiemelt figyelmet” érdemelnek. Ezért újragondolják „az erdélyi magyar társadalom határait, prioritásait”. Kiemelt feladatként fogják kezelni a kapcsolattartást a közösség külföldön élő tagjaival, és olyan jövőt építenek, amelyben számítanak a tudásukra, tapasztalatukra. A dokumentum szerint „az erdélyi magyar társadalom befogadó”, mindenkinek otthona, aki valamilyen formában kötődik a közösséghez, így a többes identitásúaké, illetve azoké is, akik „már csak származástudat szempontjából kötődnek a magyarsághoz”. A negatív demográfiai folyamatok ellensúlyozására célként tűzik ki a fiatalok gyermekvállalásának támogatását, a családok helyzetének javítását, és a program kiemeli a társadalmi szolidaritás fontosságát. Kitér a magyar állampolgársággal rendelkezőkre, az ukrajnai háború kérdésére, hangsúlyozva, hogy „az erőszak semmilyen formája nem lehet része nemzetközi viták megoldásának”. Cél még az értékek megőrzése, a társadalmi-gazdasági modernizáció, „az önálló, teljes értékű magyar társadalom megteremtése és fenntartása”. A társadalomszervezésben, a közösségépítésben szükség van az értelmiség, a civil és a szakmai társadalom, az egyházak tudására. Külön célként említi a program a kisebbségi jogok bővítését és gyakorlatba ültetését, a kisebbségi törvény elfogadtatását, a nemzeti szimbólumok kérdésének rendezését, a meglévő jogok érvényesítését. Fontos a magyar kormánnyal való együttműködés „a nemzeti identitás megőrzése és a szülőföldön való boldogulás gazdasági feltételeinek megteremtése érdekében”, valamint az Európai Unió intézményeivel is erősíteni kell a partnerséget. A dokumentum tíz fejezetben tárgyalja a következő időszak tennivalóit: oktatás, családpolitika és szociális kérdések, ifjúság és sport, külpolitika, gazdaságfejlesztés és turizmus, mezőgazdaság, egészségügy, önkormányzatok és településfejlesztés, környezetvédelem, kultúra.
 

Felkarolják a cigányságot

A kongresszus elfogadta az Állásfoglalás a magyar romák egyenlő társadalmi részvételéről című nyilatkozatot, amelyet Makkai Péter munkaügyi államtitkár ismertetett. Makkai emlékeztetett Marosvásárhely fekete márciusára, amikor a magyarok segítségére siető romák azt mondták: „Ne féljetek, magyarok, megjöttek a cigányok!”

„Most a magyaroknak kell mondaniuk: ne féljetek, cigányok, megjöttek a magyarok!” – jelentette ki. A dokumentum szorgalmazza az erdélyi magyar romák integrációját, leszögezve: a százezer fős, magyar nyelvű roma közösség sok szálon kötődik az erdélyi magyarság intézményrendszeréhez. „Ezekből kiindulva az RMDSZ 16. kongresszusa kinyilvánítja a magyar romákkal való teljes szolidaritást, és azt, hogy őket a magyar közösség egyenrangú tagjainak tekinti” – hangsúlyozza a nyilatkozat, amely szerint alávetettségük megszüntetése „a romákkal szembeni jogos történelmi igazságtétel”. A kongresszus megbízott egy munkacsoportot, hogy részletes cselekvési tervet dolgozzon ki, amely elősegíti „a magyar nyelvű romák egyenlő társadalmi részvételét”, és amely a roma közösségek képviselőivel, a helyi és a megyei önkormányzatokkal, egyházakkal, civil szervezetekkel is egyeztet a kérdésben. A munkába az ezekben tanuló nagyszámú roma gyerek miatt a magyar iskolákat is bevonják.

Az RMDSZ a nagy számban romák lakta településeken és megyékben saját listáin befutó helyeket biztosít a romák számára számarányuknak megfelelően – áll a dokumentumban. A szövetség egy magyar roma értéktár létrehozását és egy érzékenyítési kampányt is szükségesnek tart a romákkal szembeni diszkrimináció felszámolására.