Ferenc pápa a hivatalos búcsúztatás után vasárnap elutazott Budapestről, gépe nem sokkal délután hat óra után szállt fel a Liszt Ferenc repülőtérről. A katolikus egyházfő látogatása első napján a Karmelita kolostorban elhangzott beszédében szólt a Magyarország határain kívül élő magyarokról is. A Vatikán ukrajnai békemisszióban vesz részt, hogy véget vethessenek Oroszország és Ukrajna konfliktusának – közölte Ferenc pápa háromnapos magyarországi látogatását értékelve a pápai repülőn, útban Rómába, vasárnap este adott interjújában.
Megőrizni a békét
Apostoli látogatásának első napján, pénteken Ferenc pápát Novák Katalin köztársasági elnök fogadta a Sándor-palota előtti téren. A ceremónia után az egyházfő udvariassági látogatást tett a Sándor-palotában az államfőnél, majd találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel. Ezt követően a Karmelita kolostorban állami hatóságok, a társadalmi élet és a diplomáciai testület képviselőinek részvételével tartottak rendezvényt. Az eseményen beszédet mondott Ferenc pápa és Novák Katalin köztársasági elnök.
„Abban a világban, amelyben élünk, végig kell néznünk, ahogy a béke álmát éneklő kórusnak sajnálatosan leáldozik, miközben a háború szólistái törnek utat maguknak” – fogalmazott Ferenc pápa. Hangsúlyozta: a béke soha nem a stratégiai érdekek követéséből fog fakadni, hanem olyan politikából, amely képes mindenki érdekeit szem előtt tartani, odafigyelve az emberekre, a szegényekre és a jövőre. Robert Schuman, az Európai Unió egyik alapítójának szavait idézve rámutatott: „a világbékét csak úgy lehet megőrizni, ha az azt fenyegető veszélyekkel arányban álló kreatív erőfeszítéseket teszünk”. A jelenkor történelmi időszakában számtalan veszély leselkedik ránk, de vajon hol vannak a békét szolgáló kreatív erőfeszítések? – tette fel a kérdést Ukrajnára utalva az egyházfő. Meglátása szerint a nemzetközi politika a problémák megoldása helyett inkább az indulatokat szítja, megfeledkezve a háború borzalmai után elért érettségről, visszafejlődve egyfajta „háborús infantilizmusba”. Személy- és emberközpontú Európára van szükség, ahol hatékony születés- és családpolitika működik – mondta, méltatva Magyarország „gondosan művelt” családpolitikáját.
Az egyházfő Budapestről mint a szentek városáról beszélt, elsőként említve Szent Istvánt. A magyar történelem életszentséggel fémjelezve született, és nemcsak egy király, hanem egy egész királyi család, az uralkodó, hitvese, Boldog Gizella és fia, Szent Imre szentsége által. Kitért arra: István király Szent Imrének írt intelmei egyfajta „lelki végrendeletet jelentenek a magyar nép számára”. Ferenc pápa külön szólt az anyaországon kívül élő magyarokról. „Szeretnélek biztosítani benneteket közelségemről és imáimról minden magyarért. Különösen gondolok azokra, akik az anyaországon kívül élnek” – fogalmazott a Szentatya, aki „Isten, áldd meg a magyart!”-tal zárta első budapesti nyilvános megszólalását.
A Szentatya délután a budapesti Szent István-bazilikában találkozott a Magyar Katolikus Egyház képviselőivel, püspökökkel, papokkal, diakónusokkal, szerzetesekkel, papnövendékekkel és lelkipásztori munkatársakkal. Szombat reggel Ferenc pápa magánlátogatást tett a vak gyermekeket gondozó Boldog Batthyány-Strattmann László Otthonban. Ezt követően a Rózsák terén található Árpád-házi Szent Erzsébet-templomban szegényekkel és menekültekkel találkozott, majd átment a szintén a téren álló Istenszülő oltalma templomba a görögkatolikus közösséghez. Délután a Papp László Budapest Sportarénában fiatalok várták, este pedig magántalálkozón fogadta szálláshelyén, az Apostoli Nunciatúrán Karácsony Gergely főpolgármestert, valamint a magyarországi jezsuita közösség képviselőit.
Olyan lenni, mint Jézus
Legyetek nyitott kapuk! – kérte Ferenc pápa a híveket a budapesti Kossuth Lajos téren bemutatott szentmisén vasárnap. A katolikus egyházfő a szertartás végén a béke építésére kérte a világ vezetőit, egy bölcsőkkel és nem sírokkal teli jövőért fohászkodva. A pápa arra buzdította az egybegyűlteket, próbáljanak olyanok lenni, mint Jézus, nyitott kapuk, olyan kapuk, amelyeket senki előtt nem csapnak be, amelyeken mindenki beléphet és megtapasztalhatja az Úr szeretetének és megbocsátásának szépségét. Arra kérte a híveket, engedjék be szívükbe az élet Urát, aki vigasztal és gyógyít, utána pedig lépjenek ki, és váljanak maguk is nyitott kapukká a társadalomban. Úgy fogalmazott: „Legyünk nyitottak egymás iránt és befogadóak, hogy segítsük Magyarországot a testvériség és a béke útján növekedni!”
A Jó Pásztor evangéliumi képét magyarázva kiemelte: a Jó Pásztor először „nevükön szólítja”, majd pedig „kivezeti” juhait. Jézus az emberiség jó pásztoraként jött, hogy nevünkön szólítson és hazavezessen minket. „És még ma is, minden élethelyzetben, a veszteségeinkben, a félelmeinkben, a vereség időnként ránk törő érzésében, a szomorúság börtönében, ami azzal fenyeget, hogy elveszi a szabadságunkat, ő hív minket. Jön, hogy meggyógyítsa sebeinket és magára vegye gyengeségeinket, hogy az ő nyájában egységre hívjon” – mondta Ferenc pápa.
Jézus az a kapu, amely a világba irányít, arra buzdít, hogy „menjünk ki és találkozzunk testvéreinkkel”. Mindannyian arra kaptunk meghívást, hogy „kilépjünk a komfortzónánkból, és legyen bennünk bátorság eljutni az összes perifériára, ahol szükség van az evangélium világosságára” – hangsúlyozta. Szomorúnak és fájdalmasnak nevezte a zárt kapuk látványát: az önzés, az individualizmus zárt kapuit egy olyan társadalomban, amely sokakat azzal fenyeget, hogy elsorvasztja őket a magány; a szenvedők és a szegénységben élők iránti közöny zárt kapuit; zárt kapukat az idegenek, a menekültek és a szegények előtt – sorolta. Utolsóként említette az egyházi közösségek zárt kapuit: „bezárkózva magunk közé”, bezárkózva a világ előtt, bezárkózva azok előtt, akik „nincsenek rendben”, bezárkózva azok előtt, akik Isten bocsánatára vágynak. „Testvérek, kérlek benneteket: nyissuk ki a kapukat!” – fordult a hívekhez Ferenc pápa, kétszer is megismételve kérését.
Veszélyre figyelmeztetett
A kommunizmus veszélyeit váltó konzumizmus veszélyeire figyelmeztetett Ferenc pápa a Pázmány Péter Katolikus Egyetem információs technológiai és bionikai karán mondott beszédében vasárnap délután. Elmondta, a kommunizmus és a konzumizmus közös vonása a szabadság hamis eszméje. A katolikus egyházfő önismeretre, határaink felismerésére és ebből fakadóan önhittségünk megfékezésére szólított fel. Ferenc pápa háromnapos magyarországi apostoli látogatása utolsó találkozóján az egyetemi és kulturális élet képviselőivel a delphoi jósda híres szavait bízta búcsúzóul hallgatóságára: „Ismerd meg önmagad!” Az önismeret azt jelenti – mondta –, hogy „fel kell ismernünk a határainkat, és ebből következően meg kell fékeznünk az önelégültségben gyökerező önhittségünket”. Hozzátette: az ember azáltal, hogy teremtményként ismeri fel magát, alkotóvá válik a világban, ahelyett, hogy azt uralná – tette hozzá. Ferenc pápa úgy fogalmazott: „Miközben a technokrata gondolkodás a határokat nem ismerő haladást hajszolja, az ember valójában törékeny, és gyakran épp a határain érti meg, hogy Istentől függ, és össze van kapcsolva másokkal és a teremtéssel.”
A Vatikán békemissziója
A Vatikán ukrajnai békemisszióban vesz részt, hogy véget vethessenek Oroszország és Ukrajna konfliktusának – közölte Ferenc pápa háromnapos magyarországi látogatását követően a pápai repülőn, útban Rómába, vasárnap este adott interjújában. „Kész vagyok mindent megtenni, ami szükséges. Egy misszió van folyamatban, de ez még nem nyilvános. Ha az lesz, majd felfedem” – mondta a katolikus egyházfő anélkül, hogy további részleteket közölt volna ezen erőfeszítésekről. „Úgy vélem, békét csakis a csatornák megnyitásával lehet kötni. Sosem lehet békét elérni elzárkózás útján” – fogalmazott a pápa. Mint mondta, megbeszélte az ukrajnai helyzetet Orbán Viktor miniszterelnökkel és Hilarion metropolitával, az Orosz Ortodox Egyház budapesti-magyarországi egyházmegyéje kormányzójával.
„A tanácskozásokon nem pusztán a Piroska és a farkasról beszéltünk. Mindezeket a dolgokat megvitattuk. Mindenki érdekelt a békéhez vezető útban” – hangsúlyozta Ferenc pápa. Az ukrajnai orosz hadművelet tavaly februári kezdete óta a katolikus egyházfő szinte heti rendszerességgel sürget békét, és ismételten kifejezte azon szándékát, hogy hajlandó közvetítőként fellépni Kijev és Moszkva között.
Ferenc pápa a Rómába tartó visszaúton a sajtókíséret tagjainak megköszönve az újságírók munkáját magyarországi látogatásáról azt mondta, hogy „három intenzív, de jó nap volt”. Kijelentette: nem változott meg a magyarokról kialakított képe, sőt, a mostani látogatás tovább gazdagította azt. Megjegyezte, az általa ismert magyarok, még az egyszerűbb emberek is, nagy műveltséggel bírtak. Hozzátette, hogy a magyarok azért beszélnek idegen nyelven, mivel magyarul Magyarországon kívül nem beszélnek, „kivéve a mennyben, hiszen örökkévalóság kell a magyar nyelv megtanulásához”.
