Kövesi ellen még az Európai Ügyészség (EPPO) élére történt kinevezése előtt – az érintett szerint éppen főügyészi megválasztásának megakadályozása érdekében –, 2019-ben indított két eljárást az igazságszolgáltatás szereplői által elkövetett bűncselekményeket kivizsgáló különleges ügyészi részleg (SIIJ).

Az egyikben az azóta felszámolt SIIJ hivatali visszaéléssel, megvesztegetés elfogadásával, és hamis tanúzással gyanúsította meg Kövesit, a romániai igazságszolgáltatás elől külföldre menekült Sebastian Ghiţă volt parlamenti képviselő és médiamágnás feljelentése alapján. Ghiţă azt állította, hogy Kövesi felkérésére 2011-ben ő fizette ki egy nemzetközi körözés alatt álló, Indonézia által Romániának kiadott üzletember hazaszállításának 200 ezer eurós költségeit. Ghiţă szerint Kövesinek, aki 2011-ben Románia legfőbb ügyésze volt, „senki sem mert nemet mondani”.

A legfőbb ügyészség mostani közleménye szerint a megvesztegetésre nincs bizonyíték, a hivatali visszaélésnek nevezett cselekményeknél Kövesi nem lépte túl munkaköri leírásának kereteit, és hamis tanúzásra utaló tényállást sem tapasztaltak, a feltételezett bűncselekmény pedig amúgy is elévült.

A másik ügyben a SIIJ csalással, bűnszövetkezet létrehozásával, hamis tanúzással és bűnpártolással gyanúsította meg Kövesit, az általa korábban vezetett korrupcióellenes ügyészség ploieşti-i részlegén történt állítólagos túlkapások miatt, de a legfőbb ügyészség tegnapi közleménye szerint nincs elegendő bizonyíték, amely Kövesi bűnrészességét igazolná a DNA ploieşti-i részlegén elkövetett feltételezett bűncselekmények ügyében.

A 2016–2020-as parlamenti ciklus baloldali kormánytöbbsége 2019-ben hevesen kampányolt az ellen, hogy a román jelöltet nevezzék ki európai főügyésszé, arra hivatkozva, hogy Laura Codruţa Kövesi korrupcióellenes főügyészi mandátuma idején a több száz román politikust rács mögé küldő DNA visszaéléseket követett el, és az állam megrendeléseit végrehajtva végzett tisztogatást a közéleti szereplők körében. Az akkori bukaresti vezetés szerint azért kellett elvenni a DNA-tól, és az újonnan létesült speciális ügyészi részlegre bízni a bírák és az ügyészek dossziéit, hogy a vádhatóság ne tarthassa sakkban a bírákat mondvacsinált ügyekkel.

Az Európai Bizottság azonban úgy értékelte, hogy éppenséggel a 2017-ben létrehozott különleges ügyészi részleg az, amely veszélyezteti az igazságszolgáltatás függetlenségét, ezért a SIIJ felszámolásától tette függővé Románia igazságügyi ellenőrzésének lezárását. A SIIJ felszámolása után az EB tavaly novemberben, másfél évtizeddel Románia uniós csatlakozása után leállította az úgynevezett együttműködési és ellenőrzési mechanizmust (CVM).