A Magyar Honvédség mentális megújítását és egy ütőképes, elkötelezett, a NATO kötelékében is működőképes haderő létrehozását nevezte fő feladatának a Honvéd Vezérkar főnökének jelölt Böröndi Gábor altábornagy a kinevezése előtti meghallgatásán, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának tegnapi ülésén. A testület 8 igen és egy tartózkodás mellett támogatta kinevezését. Böröndi Gábor Ruszin-Szendi Romuluszt váltja majd a tisztségben.
A meghallgatáson az altábornagy kiemelte: a Magyar Honvédség nemzeti hadsereg, amely felkészített, kiképzett, felszerelt tagja a NATO-nak. A cél az, hogy a magyar katonai hagyományokon alapuló, erős, hadműveleti és stratégiai szinten befolyásolni képes haderőt hozzanak létre. Azt mondta: katonai pályája során megértette, hogy a kiképzés, felkészítés nélkül a legjobb technika sem működik. Mint mondta, Magyarország és az Ukrajnával szomszédos többi állam háborút megelőző állapotban van, ennek tükrében harcászati, harci kiképzést kell adni a katonáknak. Ő annak a híve, hogy lássanak minél többet, és ami jó, adaptálják, ami rossz, engedjék el. A vezérkari főnöknek jelölt Böröndi Gábor fontos feladatának nevezte a katonák harcászati kiképzését, a stratégiai felderítést, és azt is, hogy a magyar katonai oktatásba visszahozzák a nukleáris elrettentést. Továbbá olyan logisztikát kell szervezni, amely képes ellátni a harcoló csapatokat. Közölte: hiszi és vallja, hogy a misszió az a gyakorlóterep, ahol meg tudják mérni, hol tartanak a katonák felkészítésében.
Böröndi Gábor hangsúlyozta: kiemelten fontos az önkéntes területvédelmi tartalékos rendszer, és a feladatának tartja, hogy ezeket az erőket kiképezzék a közelükben lévő stratégiai pontok megőrzésére, az ellenség logisztikai vonalainak elvágására. Itt van lehetőség a „szittya, rugalmas szervezetű megközelítésnek”, mert ezzel olyan rugalmas egységet kapunk, elkötelezett hazafiakkal, akik ott élnek, saját településüket akarják megvédeni. Szólt arról is: a bemutatók, gyakorlatok távol állnak a valóságos háborútól, arra jók, hogy megmutassák, milyen új képességei vannak a hadseregnek, mert egy háborús helyzetben döntő szerepe van a logisztikának, ezért erre kiemelt figyelmet fog fordítani vezérkari főnöki kinevezése után.
Ruszin-Szendi Romulusz múlt héten történt leváltását Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter tegnap újságíróknak adott nyilatkozatában azzal indokolta, hogy harcászati szintről hadműveleti szintre kell emelni a Magyar Honvédség képességeit, és ehhez a megfelelő ember a Honvéd vezérkar főnökének jelölt Böröndi Gábor altábornagy. Szalay-Bobrovniczky Kristóf a magyar Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának ülése után arról beszélt: a kormány és ő maga is elhúzódó háborúra számít. Erre a Magyar Honvédségnek fel kell készülnie, ezért javasolta a „megfelelő ember a megfelelő helyen, a megfelelő időben” elvét követve, hogy Böröndi Gábor altábornagy vezesse a harcászati szintről a hadműveleti szintre a honvédséget. El kell jutnunk oda, hogy a Magyar Honvédség a NATO mint védelmi szövetség tagjaként, de a nemzeti haderőre épülve, az újonnan beérkező eszközök rendszerbe állításával, az ehhez kapcsolódó harceljárások kidolgozásával és legfőképpen egy megújult morális, lelki alapon, mélyreható szervezetikultúra-váltást követően magasabb harckészségi állapotba kerüljön – fogalmazott.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf megköszönte a vezérkari főnöki beosztásból felmentett Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy munkáját, mint mondta, benne egy kitűnő embert és katonát ismert meg, aki különleges műveleti, harcászati ismereteit kamatoztatva az elmúlt két évben a Magyar Honvédséget „egy új útra tette”. Böröndi Gáborról a miniszter azt mondta, kiváló katonai pályafutás áll mögötte, volt már a vezérkari főnök helyettese is, és a legutóbbi időkig Magyarországot képviselte a NATO-ban, így az ő tudása, kapcsolatrendszere a legfrissebb, legmélyebb, legaktuálisabb a háború hatására jelentősen átalakuló védelmi szövetséggel.