No, de beütött Putyin és az orosz háború, ami megakadályozta az ukrán gabona exportját. Azon sírt mindenki, hogy emiatt Afrikában (és máshol is) éheznek, és tenni kell valamit. Így megindult a Fekete-tengeren, sőt, a szárazföldön keresztül is a gabonaáradat. De érdekes módon valahogy nem az éhezők kezébe került ezáltal kenyér, hanem a szomszédos országokban maradt a vámmentes gabona, és ott is ragadt. A gabonatárolókba embernek bemenni veszélyes, mert belefulladhat a gabonába. Most Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia, és Bulgária fulladozik a rengeteg nyakába szakadt gabonában. 

A mezőgazdasági termények ára leesett, de érdekes módon ezt nem tapasztaljuk, ha elmegyünk az üzletbe. Pedig azt lehetett gondolni, ha esik a búza ára, lejön a kenyéré is, és akkor több olcsó kenyeret ehetünk. Reméltem azt is, hogy a disznóhús is olcsóbb lesz, mert esik a kukorica ára. Ha így ment volna tovább, mivel olcsó lett a búza, még a disznókkal is kenyeret vagy kalácsot etethettek volna a sertéstenyésztők. Az étolaj ára eshetett, mert a régebb öt lej körüli olajat már úgy reklámozzák, hogy olcsó, mert csak 10 lej. 

Romániában az utóbbi tíz esztendő legnagyobb eladatlan gabonakészletei vannak raktáron, pont akkor, amikor kellene a hely az idei termésnek. Ráadásul azt mondják, hogy az importgabona egészségre káros vegyszereket tartalmazhat. Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság igyekezett megnyugtatni, hogy nálunk nem kerül a közfogyasztásba növényvédő szerekkel és gyomirtóval fertőzött gabona. Kilenc esetben találtak génmódosított szóját, de a mai modern időkben még az embereken is alkalmazhatnak génmódosítást azért, hogy kiküszöböljenek egy génhibát. Szlovákiában viszont 1500 tonnás tételben koboztak el súlyosan szennyezett búzát. Azt biztosan továbbküldik az éhezőknek, mert ha az európai embereknek igen, az éhezőknek nem árt. Ők, valószínű, szokva vannak a mérgezett ételekhez. 

Reklamáltak az előbb említett országok mezőgazdászai, hogy tönkremennek, de hát Ukrajna megvédésének, győzelme kivívásának megvan az ára, és azt valakinek meg kell fizetnie, azért áldozatot kell hozni. Románia kivételével (mert mi, félve attól, hogy Brüsszel csúnyán néz ránk, és esetleg tüsszögni fog, nem mertük megtiltani a gabonaimportot) az említett négy ország egyoldalú importtilalmat vezetett be ukrajnai mezőgazdasági termékekre, ami ellentmondott az Európai Bizottság kereskedelemre vonatkozó szabályának. A mi mezőgazdasági miniszterünk, Petre Daea április 20-án már elmesélte a kormányülésen, hogy dolgoznak a gabona tranzitját megoldó intézkedéseken, és segítséget kért, mondván: „ne hagyjatok egyedül, mert látom, sok puska szegeződik rám”.

De aztán senki sem húzta meg a ravaszt, mert mi ravaszabbak vagyunk, és a többi ország egyoldalú exporttiltásával kikaparták nekünk is a gesztenyét, illetve egy brüsszeli határozatot. Valdis Dombrovskis kereskedelemért felelős uniós biztos bejelentette, hogy az Európai Bizottság 100 millió eurós támogatási csomagot biztosít az érintett gazdálkodóknak az öt tagállamban. Az Európai Bizottság ideiglenes megelőző intézkedéseket fogadott el, miszerint a búza, kukorica, repce- és napraforgómag továbbra is szabadon forgalomba hozható az unió tagállamaiban, kivéve az importkorlátozások feloldása révén leginkább érintett öt tagországot. Így – gondolom – máshol megy le a gabona ára, és oda kell menni olcsó gabonát venni.

Borítókép: Pixabay.com