Lemondott az ügyvezető szlovák kormányfő, és Zuzana Čaputová szlovák államfő vasárnap délutáni bejelentése szerint az előrehozott választásokig szakértői kormányra bízza Szlovákia irányítását, amelynek élére a Szlovák Nemzeti Bank alelnökét, Ódor Lajost kérte fel. Várhatóan a május 15-ével kezdődő héten nevezi ki a szakértői kormány többi tagját. Az alábbiakban a Ódor Lajos Mandiner által készített gyorsportréját olvashatják.
Ódor Lajos leendő ügyvezető szlovák miniszterelnök a Szlovák Nemzeti Bank alelnöke, akit a szlovák euró atyjának is tartanak; a politikai karrierrel csak módjával kacérkodó leendő kormányfő személye több szempontból is különleges.
„Fizethetünk euróval, koronával vagy forinttal, lehetnek magasak vagy alacsonyak a kamatok, csak a kormányoknak van lehetőségük a magas árak ellen harcolni” – mondta tavaly egy interjúban Ódor Lajos. A Szlovák Nemzeti Bank alelnöki pozícióját 2018 óta betöltő, 1976-os születésű Ódor egyébként komáromi származású – itt is érettségizett a magyar nyelvű gimnáziumban –, és nem igazán illeszkedik a tipikus szlovák kormányfők sorozatába.
Legelsősorban persze azért, mert magyar.
Mint ahogy Őry Péter, Csallóközcsütörtök polgármestere, a Pro Civis Polgári Társaság vezetője rámutat: ha ténylegesen megkapja a megbízást, mindenképpen tabut dönt ezzel, hiszen a jelenlegi közvélekedésbe igen nehezen fér bele, hogy egy magyar ember magas tisztséget betölthet Szlovákiában, pláne, hogy az országot vezetheti.
A végzettségét tekintve matematikus-menedzser (a pozsonyi Comenius Egyetem Matematika–Fizika Karának vonatkozó szakán végzett) egy egészen más irányvonalat képvisel, mint elődei, a médiavállalkozó, szenvedélyes-belemenős Igor Matovič vagy a most leköszönt Eduard Heger, aki amerikai szeszesital-kereskedelemmel koronázta meg korábbi pályafutását az üzleti életben.
Ódor mögött ennél valamivel kevésbé hangos és egészen más pálya áll: mint a ma7 is megírta róla, „társalapítója a Pénzügypolitikai Intézetnek, a Költségvetési Felelősség Tanácsának és a Szlovák Pénzügyminisztérium Pénzérték Osztályának; aktívan részt vett több fontos szlovákiai gazdasági és politikai döntés meghozatalában monetáris és fiskális területen; több reformkoncepció társszerzője, köztük az euró bevezetési stratégiája, az adó- és nyugdíjrendszer változásai, a költségvetési felelősségről szóló alkotmánytörvénynek”. A reformok közül az egyik, ha nem a legjelentősebb, az euró bevezetésének előkészítése volt.
Dióhéjben egyébként még Ódorról: a leendő ügyvezető miniszterelnök húsz éve foglalkozik állami pénzügyekkel, már 27 évesen a pénzügyminisztérium vezető közgazdásza és a Pénzügyi Politikai Intézet igazgatója volt, többször több funkcióban dolgozott a Szlovák Nemzeti Banknak és tanácsadói bosztásban a pénzügyminisztériumnak, volt az EU Független Költségvetési Tanács Szövetségének alelnöke, vendégoktatott a Közép-európai Egyetemen, és hat évig tagja volt az úgynevezett Költségvetési Felelősség Tanácsának, mielőtt a jegybank alelnöke lett.
Fontos szempont számára a pénzügyi ismeretterjesztés, amellett, hogy több népszerű kötet szerzője (a legújabb, szlovákul megjelent könyvének címe Gyorstalpaló a zsenialitásról), és több tucat tudományos publikációé (na jó, azért ezeket Ľudovít Ódor néven jegyzi), arra is gondot fordított, hogy például néhány hete előadjon a Pozsonyi Magyar Szakkollégium hallgatói előtt. Itt egyébként olyanokat mondott, mint például: „ne a Google keresőjével vagy a robotokkal akarjunk versenyezni, inkább azokra a dolgokra, területekre összpontosítsunk, ahol a leghasznosabbak lehetünk, hiszen az emberiséget mindig is a kíváncsiság és az új ötletek vitték előre”.
Vagyis kevéssé valószínű, hogy – például úgy, ahogy a szintén magyar származású volt román miniszterelnök, Ludovic Orban – szlovákabb akarjon lenni a szlováknál.
Magyar szempontból Őry szerint Ódor kakukktojás: valószínűleg nem tekintik magyarnak, illetve nem ezt tekintik elsődleges ismérvének, hanem szakmai kompetenciáit ismerik el, még akkor is, ha értelemszerűen politikai döntés is volt, hogy őrá esett a választás.
„Nyilván újabb tabukat lehetne dönteni, ha olyan narratívákat hozna be a közbeszédbe, amelyekkel a hungarofób elemeket vissza lehet szorítani, vagy ha felvetne olyan kérdéseket, amelyek a magyar közösséget érintenek”, hogy ilyen történik-e, jó kérdés. Ahogy az is, mihez tud kezdeni azzal a négy hónappal, ami elméletileg az előrehozott választásokig adatik neki, s ráadásul amelyből kettő nyári szünet, működő adminisztráció nélkül. „Inkább lehet itt arról szó, hogy Čaputováék erőteljes politikai döntést hoztak azért, hogy a széthulló kormány maradványai, köztük a leköszönt miniszterelnök frissen alapított pártja elől elvegyék a reklámfelületet”; Őry hozzáteszi: sor kerülhetett volna erre korábban, mondjuk novemberben is, akkor jelentősen több tere maradt volna Ódornak megmutatni, mire képes.
(Mandiner/Veczán Zoltán)
