A találkozóról, tanácskozásról Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője, Tánczos Barna környezetvédelmi és erdészeti miniszter, Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, valamint Șerban Tudorică, Brassó Megye Tanácsának alelnöke számolt be sajtóértekezlet keretében tegnap. Kiderült, hogy a bizottság tagjai – élükön az elnökkel – összesen három napot töltenek Romániában, Bukarestben kezdték, majd Sepsiszentgyörgy után ma Suceava megyébe utaznak, ahol az illegális erdőirtással kapcsolatos petíciók kapcsán tartanak terepszemlét. A sepsiszentgyörgyi találkozón minden résztvevőnek lehetősége volt ismertetni az álláspontját, illetve alapos betekintést kaptak a medvék jelentette veszély kapcsán is.

Vissza kell állítani az egyensúlyt

Tamás Sándor szerint a találkozón is igyekeztek kategorikusan egyértelművé tenni, hogy felborult az ember–medve egyensúly és eltolódott egy nagyon rossz, káros irányba. Nem természetes az, hogy a nagyvadak a településekre is bejárnak, kárt okozva, emberéletet is veszélyeztetve. Az elnök felidézte, azon elv mentén, hogy az emberélet védelme a legfontosabb, 2019-ben Brassó, Hargita, Kovászna és Maros megye önkormányzatainak elnökei petícióval fordultak az Európai Parlamenthez, arra kérve, hogy nyújtsanak segítséget a medvekérdés rendezésében. Tánczos Barna miniszterként kezdeményezte az állományszabályzó megelőzési kvóta bevezetését, miután korábban a beavatkozási kvótát már bevezették. Ennek kapcsán tett látogatást az EP petíciós bizottsága, kihelyezett ülésen tájékozódva a helyzetről. Tamás Sándor arra is kitért, hogy a bizottság tagjait is felvilágosították arról, hogy az európai uniós medveállomány kétharmada Romániában él, illetve a romániai medveállomány kétharmada a petíciót kezdeményező négy megyében található. Tarthatatlanná vált a helyzet, nagyjából két és félszer több medve él térségünkben, mint amekkorát ez a terület el tud tartani. Az elnök kifejtette, hogy a brassói egyetem erdészeti kara, illetve az erdészeti kutatóintézet által készített tanulmányok is megerősítik ezt. Arról is tájékoztatták a testületi tagokat, hogy az elmúlt tíz évben megkétszereződött azon megyék száma, ahol medvetámadásokat jegyeztek.

Nem kérnek mást, mint ami más európai uniós országokban lehetséges (Szlovénia, Horvátország, Svédország, valamint Finnország), hogy minden évben a medveállomány mintegy 10–12 százalékát – a populáció mértékének kordában tartása végett – megelőzésként kilövik – fogalmazott Tamás Sándor.

Igyekeztek minél pontosabb képet nyújtani

Tánczos Barna szerint lehetőségük volt a valós helyzetet ismertetni, bemutatni milyen állapotok uralkodnak a négy megyében, és nem csak. A petíciós bizottság tagjai közül többeknek nem volt lehetőségük ismerni, hogy a valóságban milyen veszélynek vannak kitéve az itt élők, most viszont bőven adatolva, sőt, medvetámadás áldozata – Kátai Ferenc sepsiszentgyörgyi fogorvos – által is tolmácsolva láthatták a helyzet súlyosságát. A miniszter elmondta, hogy a bizottság látogatását több hónapnyi előkészület előzte meg, Brüsszel a kompromisszumok városa, ezért ebben az esetben is több engedményt kellett tenniük, illetve Vincze Loránt hathatós lobbitevékenységére is nagy szükség volt. Az eredeti elképzelés szerint két helyszínre, Háromszékre és Hargita megyébe is ellátogatott volna a küldöttség, ám utóbbi végül meghiúsult. A tárcavezető csodálkozásának adott hangot ugyanakkor, hogy Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke távol maradt, így a Hargita megyei helyzetet nem volt kinek ismertetnie. A bizottság jelen lévő tagjai között volt olyan, aki számára ismerős volt a helyzet, így a bulgáriai képviselőnek, de többek számára a medve egy nagyon távoli kérdés, lévén, hogy országaikban, így Spanyolországban vagy Belgiumban már rég nem élnek ezek a nagyvadak. Maga és a háromszéki felszólalók részletesen bemutatták, hogy milyen mértékben kerülhet veszélybe az emberek élete, illetve milyen pusztítást, károkat okozhatnak a nagyvadak, hogy pontos képet kapjanak arról, minek vannak kitéve az itt élők, és miért van szükség azokra az intézkedésekre, melyeket a minisztérium foganatosított, illetve bevezetni szándékszik. Tánczos Barna rámutatott, hogy a szaktárca az emberélet és a károk mérséklése útján szándékszik haladni, ezért is bocsátották közvitára e hónap végéig a megelőzési kvótáról szóló rendeletet, melynek kidolgozásánál tudományos kutatások eredményeit vették alapul. Újságírói kérdésre válaszolva Tánczos Barna elmondta, hogy a becslések szerint jelenleg 7000–8000 közé tehető az ország területén élő medvék száma, de a felmérések azt is mutatják, hogy folyamatosan nő az állomány. A megelőzési kvóta meghatározásánál egy többtényezős képlet alapján számolták ki, hány egyed kilövését engedélyeznék, azaz négyszázhuszonhatot, mindet a gócpontoknak számító megyékben. A miniszter, valamint Tamás Sándor ugyanakkor hangsúlyozták, a beavatkozás, a megelőzés mind-mind szakmai és nem érzelmi kérdés, még akkor is, ha egyesek az elmúlt években azt próbáltak faragni belőle. Az érzékenységnek az állatok irányába párosulnia kellene az emberek, az áldozatok irányába mutatottal, és az egyensúly megteremtése kell legyen a cél.
 

Meggyőzni Brüsszelt

Vincze Loránt szerint az Európai Parlament küldöttségének jelenléte Háromszéken mutatja, hogy a medvekérdésnek kellő súlyt tulajdonítanak, a testület ugyanis évente négy alkalommal szokott kiszállni a helyszínen tájékozódni. Amely esetekben viszont a látogatás mellett döntenek, azon ügyekben általában gyakorlati eredmény is születik, akár jogszabályi értelemben is. Azt tapasztalta, hogy a képviselőtársai is felfogták, komoly problémáról van szó, komoly gondot jelentenek a nagyvadak. Lehetőségük nyílt 16 olyan személlyel találkozni, akiket közvetlenül érint a probléma. Mindenki számára egyértelművé válhatott, hogy az emberélet a legfontosabb, nem lehet a továbbiakban is fenntartani azt a helyzetet, ami 2016 után alakult ki, amikor a medvék kilövését teljesen betiltották. Vincze Loránt továbbá elmondta, Brüsszeltől azt várják, hogy az emberélet védelmében hozott kezdeményezéseket, intézkedéseket támogassák, fogadják el az Élettér Irányelvnek a szigorúan védett fajokra vonatkozó előírásaitól való részleges eltérést a medvék esetében. Azt is próbálják értésükre adni, hogy a beavatkozási kvóta, valamint az áthelyezés önmagukban nem elegendőek, illetve a medvekérdés rendezésében tagállami szolidaritásra is szükség van. Vincze Loránt szerint egyfajta házi feladat volt Székelyföldre elhozni a bizottság tagjait, Tánczos Barna ugyanis már megtett volna adott lépéseket, ám fennállt a veszélye, hogy Brüsszel megakadályozza ezeket egyebek mellett az Élettér Irányelv alapján. A képviselő azt is elmondta, hogy a petíciós bizottság az elkövetkező hónapokban jelentést állít majd össze a terepszemlén szerzett tapasztalatokra is alapozva, várhatóan viták kísérik majd ezt, mivel a testület tagjai különböző ideológiai álláspontokat képviselnek. A maga részéről a józan ész mentén szándékszik kiállni az álláspontja mellett, de biztos lesznek, akik érzelmi, elvi alapon viszonyulnak majd.

Șerban Tudorică, Brassó Megye Tanácsának alelnöke szerint döntéshozókként kötelességük tenni annak érdekében, hogy a polgároknak ne kelljen rettegniük a nagyvadaktól, megemlítette, hogy most már olyan részeken is feltűntek a medvék, ahol harminc éve nem láttak, és a településekre is bejárnak. Az alelnök továbbá a megye támogatásáról biztosította a minisztert az intézkedések véghezvitelében. A medvék védelme nem jelentheti azt, hogy az emberek élete kerül veszélybe.

A tanácskozást megelőzően a Green­peace szervezet öt aktivistája a megyei önkormányzat épülete előtt tiltakozott az erdőirtás, a medvék életterének visszaszorulása, valamint a trófeavadászat ellen.