A Székely Mikó Kollégiumban történelmi pillanatnak voltak tanúi szerdán délután a jelenlévők. Szemünk előtt bontottak fel egy rozsdával borított fémkapszulát, amely több mint százötven éve hever a földben, és azoknak az elődeinknek állít emléket, akik megalapozták a Székely Mikó Kollégium hírnevét. A Mikó-kollégium 1859–1870 közötti időszakára utaló szöveg csak foszlányaiban olvasható a szétmállott papíron, az érmék beazonosítása szakvizsgálatot igényel.

Az alkalomból Sztakics Éva iskolaigazgató elmondta, Csikós Júlia könyvtárőr kutatásai nyomán azonosították be a helyet, ahol az iskola épületének alapkövét keresték a felújítási munkálatok során. Kedden a Székely Nemzeti Múzeum erre a feladatra felkért régész csapata ezt meg is találta, és a szerda délelőtti szakmai konzílium döntött arról, hogyan emeljék ki az időkapszulát sértetlenül. A régészek és a műemlékvédelmi hivatal együttműködésével szerdán kivették az időkapszulát az eredeti helyéről, amely Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester szerint nemcsak azt mutatja meg, mit kívántak eleink ránk hagyatkozni, hanem arra is figyelmeztet, hogy mit akarunk mi utódainkra hagyni, mit rejtenénk el a saját időkapszulánkban. A városvezető történelmi pillanatnak nevezte a fémcilinder kinyitását, mert szerinte ez múltunk egy szelete, és a mi életünk is ekképpen lesz üzenet az utánunk jövők számára.

A Sztáncsuj Sándor vezette régészcsapat – Hőgyes Mihály Huba és Bajusz Mátyás – feltárta és megmentette történelmi örökségünk egy darabját, Lázár-Prezsmer Kinga restaurátor szakszerűen követi az időkapszula és az abban talált tárgyak sorsát, az iskolának az a feladata, hogy ezt az örökséget felmutassa és továbbadja a következő nemzedékeknek – fogalmazták meg a Mikó-kollégium rendkívüli visszapillantója okán a jelenlévők.