Szili Katalin az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságával és Járai Zsigmonddal, a csángó magyar együttműködést koordináló miniszterelnöki megbízottal látogatta végig azoknak a fejlesztéseknek a helyszíneit, amelyek az elmúlt négy évben történtek.

A két nap alatt 13 települést látogattak meg, ahol az MCSMSZ a magyar kormány támogatásával óvodákat, iskolákat, közösségi házakat épített vagy újított fel. Csángóföldön 34 településen körülbelül 55 ezer magyar ajkú vagy önmagát magyarnak valló lakos él, közülük 22 településen mintegy 2200 gyermek naponta részesül étkeztetésben és tanulja a magyar nyelvet, fejlesztik tovább a magyar kultúrával, hagyományokkal kapcsolatos ismereteit – részletezte a miniszterelnöki főtanácsadó. Most mintegy 70 pedagógus végzi a tanítást, rajtuk kívül az MCSMSZ-nek 38 olyan munkatársa van még, akik a hagyományőrzést tanítják vagy pedig a népi hangszeroktatást végzik.

Szili Katalin szerint nagyon jó helyre kerültek azok a fejlesztések, amelyeknek az MCSMSZ volt a végrehajtója. Hozzátette: büszkeséggel tölti el, hogy ezek a fejlesztések nem voltak hiábavalóak. A tíz évvel ezelőtti népszámláláshoz képest Bákó megye volt az egyetlen Romániában, ahol az önmagukat magyarnak vallók létszáma nőtt. A tavalyi cenzuson hétszázalékos növekedést regisztráltak a Bákó megyei magyarság létszámában a 2011-es adatokhoz képest. Jelentős eredményeket értünk el, bízom benne, hogy a következő évek fejlesztései tovább fogják segíteni azt, hogy az itt élők az identitásukat, önazonosságukat megőrizzék azáltal, hogy hozzájutnak a magyar nyelvi kultúrához, támogatják őket a hagyományok ápolásában, megőrzésében – mondta Szili Katalin.