A 2023-as év tavasza újabb ígérettel ragyogta be a kilyéni iskolások mindennapjait. Bizakodva szőttük álmainkat egy újabb kirándulás lehetőségében reménykedve.
Édesanyánk nyelvén álmodni merészség, ugyanakkor határtalan csoda. Egész évben képességeinkhez mérten szorgoskodtunk, hogy tavasz nyíltán ismét felkerekedjünk, s őseink nyomdokain haladva megtaláljuk életünk értelmét. Útkeresésünkben nagyszerű segítőtársunknak adatott a Háromszéki Közösségi Alapítvány vállalkozói csapata, akiknek köszönhetően másodszor sikerült elnyernünk támogatóink bizalmát afelől, hogy igenis mi hiszünk a magyar múlt megtartó erejében, s igyekszünk küldetéstudattal végezni feladatainkat.
Kirándulásunk mottójaként Kányádi Sándor szavait tűztük zászlónkra: „Szívem köré apró, fényes tüzek gyúltak: kerestem a parton, kerestem a múltat.” Ezennel szeretnénk felhívni az ifjúság figyelmét, hogy mindenekelőtt saját szülőföldünket kell megismernünk ahhoz, hogy széles látókőrűvé váljunk. Éppen ezért első állomásként a barátosi Bartók Erzsébet szőnyeg- és abroszszövő népművész műhelyét látogattuk meg, ahol tanítványaim megismerkedhettek a kétkezi munka gyönyörűségével. Az állandó kiállítás megtekintése után lehetőségünk adódott egyénileg elkészíteni saját karkötőnket. Lányok és fiúk nagy igyekezettel merültek el a munkában, s örültek az általuk szőtt dísznek. A déli harangszót követően Kovászna központjában, a Pokolsár nevű iszapvulkán közelében fogyasztottuk el az otthonról vitt elemózsiánkat, melyet egészséges borvízzel nyomtattunk el. A fürdővárost elhagyva, s a Keleti-Kárpátok hegyvonulatát követve Csomakőrös felé haladtunk. A magyarok őshazáját kereső Kőrösi Csoma Sándor nyelvtudós egykori szülőházának helyét látogattuk meg, hogy némi betekintést nyerjünk az otthon iránti ragaszkodásról. (Egy 7–9 éves gyermek számára még csak arra a mély érzelemre van szükség, hogy kötődnie kell a szülőföldhöz. Ezután már nem lesz nehéz megértenie későbbi vállalásait.) Az öntudatos magyar lélek megismeréséért tovább zarándokoltunk Zágonba, Mikes Kelemen író tölgyfáihoz, amelyek mindenkor üzenetet hordoznak. Nekünk most épp azt sugallták, hogy végeznünk kell a feladatainkat, mélyen a földbe gyökerezve, egymásba kapaszkodva, mert így még sokáig megmaradhatunk szülőföldünkön.
Ezúttal nagyszerű lehetőséget kaptunk a sorstól, mert emlékezhettünk székely népünk két nagyszerű alakjára, akikre példaképként tekinthetünk, s akiknek nyomdokain haladva együtt szövögethetjük jövendőbeli álmainkat. Féltucatnyi gyermekcsapatom Kovács-Ungvári Noémi vallás- és Gáll Noémi-Zsuzsanna angoltanár lelkesítő támogatásával utazott.
Jakab Anna tanító