Több világbajnokságon, egy téli olimpián (1980, Lake Placid) és számtalan nemzetközi tornán szerepelt. 1986-ig volt tagja a válogatottnak, miközben itthon a Sport Clubbal többször is ezüstérmet szerzett a bajnokságban. 1985-től vissza-visszatérő vállsérülés kínozta, végül emiatt volt kénytelen szögre akasztani a korcsolyát. A jégkorongtól azért nem szakadt el. A ,,civil" életben Balánbányán kezdett dolgozni, közben a helyi gyerekcsapatot edzette. A Sport Clubhoz 1998-ban került vissza a felnőttcsapat edzőjeként. 2000-ben bajnoki címre vezette a fiúkat, majd a klub elnöke lett. Elnöksége/vezérigazgatósága alatt élte az Sport Club az újkori aranykorát. A felnőttcsapat háromszor nyert román bajnokságot, négyszer Románia Kupát, egyszer Pannónia Ligát, ezek mellett pedig kétszer szerezte meg a magyar bronzérmet. A Sport Club vezetőjeként is a palánknál maradt, ő volt a lánycsapat edzője.

Antal Istvánt szombaton dél körül érte a halál. A szeptemberben múlt ötvenéves sportember pótolhatatlan űrt hagyott maga után.