Az idei búcsú jelmondatára – Assisi Szent Ferenc „Üdvözlégy, ki szűz lévén templommá lettél!” imarészletére – utalva az erdélyi ferencesek vezetője rámutatott: a fogadalmi búcsú idején a Kis- és Nagysomlyó közti hegynyereg templommá alakul, ahol a zarándokok összesereglett tömege az egyház lüktető élő valóságát mutatja meg. „Az édesanya öröme, ha együtt a család, együtt a nagy család, Szent Fia asztalánál” – állapította meg a szónok. Úgy értékelte: a XXI. század fogyasztói társadalmában élő embernek öntudatra kell ébrednie és megbízható alapokra kell építenie értékrendszerét, olyan értékskála birtoklására van szüksége, amely igazíthatja életét az ember és a közösség. Ennek érdekében meg kell tanulni különbséget tenni a szükséglet és szenvedély, a kívánság és a sóvárgás között, „nevezzük ezt bölcsességnek”, magyarázta Urbán Erik, majd olyan további értékek tiszteletben tartására intette hallgatóit, mint a megbecsülés, a tudatosság, emberség és testvériség. „A mai világnak szüksége van olyan fegyvertelen prófétákra, akik figyelmeztetnek a háborúk embertelenségére, rámutatva, hogy szükség van a rendbe tett viszonyra Isten és ember, ember és embercsoportok között, olyan harmonikus állapotra, amely az erőszak- és félelemnélküliség jellemez, magában foglalva az ember egészségét, jólétét, és szorongatottságtól való mentességét, nevezzük ezt békének” – sorolta tovább a szónok.

Az alapértékek között nevezte meg egy férfi egy nő együtteséből, a szeretet és élet közösségéből álló, a gyermekeket reménynek és kihívásnak tekintő, róluk gondoskodó családot, valamint azt a történelmileg kialakított közösséget, amelyet a közös nyelv, a terület, ezer éves értékek, jellegzetes kultúrában megnyilvánuló sajátosságok táplálnak, és amelyet nemzetnek neveznek. „Meg kell tanulnunk, hogy van egy olyan sziklára épült közösség, amelyben mindenkinek helye van, útja a szolgálat, ereje a krisztusi öröm, éltetője a Szentlélek, célja az örökkévalóság: ez az Egyház” – zárta felsorolását a ferences rendfőnök.

A nyolc évszázados szerzetes rend szabályaira utalva arra intette hallgatóit: ne féljenek a „reguláktól”, azok nem korlátok: az egyénen keresztül az egész közösség boldogulását szolgálják, mert „szükség van egy olyan kordára, amely meg és összetart bennünket”. „Az értékskála nem lehet más, mint a bölcsesség, megbecsülés, a türelem, a tudatosság, az emberség, a testvériség, a béke, a család, a nemzet, az egyház. Szolgálni nem uralkodni, termelni és nem csupán fogyasztani, adni és nem csupán elvárni, csodálni és nem kizsákmányolni, óvni és nem tönkretenni!” – sorolta intelmeit a csíksomlyói búcsú szónoka.

A Kovács Gergely gyulafehérvári érsek által celebrált szabadtéri szentmise a pápai himnusz, valamint a magyar és a székely himnusz eléneklésével ért véget több százezer hívő jelenlétében. A zarándokok között jelen volt Novák Katalin magyar államfő, elődje Áder János volt köztársági elnök, Semjén Zsolt, Magyarország, illetve Kelemen Hunor, Románia miniszterelnök-helyettese.

A nemzet összetartozásának ünnepe

Felemelő érzés megélni a nemzet összetartozását – összegezte Novák Katalin a Csíksomlyói búcsún való részvétel élményét szombaton, miután több százezer zarándokkal együtt vett részt a Kis- és Nagysomlyó közti hegynyeregben celebrált pünkösdszombati szentmisén. A köztársasági elnök az őt kérdező újságíróknak elmondta: aki hozzá hasonlóan nem volt még a csíksomlyói búcsún, az talán nem is tudja megérteni azt, hogy mennyire felemelő érzés megérezni, megélni a nemzet összetartozását. „Elhangzott ma a szentbeszédben az, hogy egy édesanya boldog, ha együtt van a család. Igaz ez egy államfőre is: egy államfő boldog, ha együtt van a nemzet és én ezt a nemzeti egységet éltem meg itt ma. Jó volt az Úristent együtt imádni” – mondta a köztársasági elnök.

A közmédiának adott interjújában Novák Katalin úgy fogalmazott: a csíksomlyói zarándoklaton együtt a keresztény hit és a magyar nemzethez való tartozás, ahol a magyarok most a békéért fohászkodtak. Rámutatott: ez különösen felértékelődik, amikor a szomszédban kegyetlen háború dúl, amelyben magyar emberek is elveszítették életüket, és a magyarság egésze is attól tart, hogy a háború elérheti az országot. „Ezért most a békéért fohászkodni az Úristenhez, egészen más értelmet nyert, mint korábban: ez az a béke, amit mi, magyarok szeretnénk. De szeretnénk békességet a mindennapjainkban is. Szeretnénk békességet Magyarországon és békességet szeretnénk itt, Erdélyben is, békességet magyar és magyar között, békességet magyar és román között, békességet Európában” – mondta Novák Katalin.

A köztársasági elnök a szentmise után meglátogatta a csíksomlyói gótikus kegytemplomot, amelynek a hársfából faragott, az egyház által 1798-ban csodatevőnek nyilvánított Mária-szobor díszíti. Az ismeretlen alkotó által készített 2,27 méter magas csíksomlyói Mária-szobor a világon ismert legnagyobb kegyszobor. (MTI)