Az Egnosis és a Pro-Vitam Diagnosztikai és Kutatóközpont felismerve a partnerségben rejlő lehetőségeket arra törekszik, hogy a bioinformatikai kutatások világtérképére egyre hangsúlyosabban kerüljön fel Székelyföld. Mindezt úgy, hogy a helyi szakemberek munkájából valós szellemi tulajdon szülessen, amelyet végső soron ugyancsak a helyi közösség javára fordítanának.

Az áprilisban indult Microb-AI-ome projekt célja a világszerte második leggyakoribb ráktípus, a vastag- és végbélrák (CRC) diagnosztizálásának korszerűsítése. A betegek gyakran kerülik a kényelmetlen és intim kolonoszkópiai vizsgálatokat (vastagbéltükrözést), így a vastagbélrákot gyakran csak késői stádiumban fedezik fel. A projekt célja olyan genetikai szűrővizsgálatot használni, amely székletmintából meg tudja állapítani, hogy van-e kóros eltérés a bélflórában, ami vastagbéldaganatra utalhat. Kutatások már bizonyították, hogy a vastagbéldaganatban megváltozik a bélflórát alkotó különböző baktériumok mennyisége. Ezeket a kóros eltéréseket olyan adatmennyiségen lehet kimutatni, amire a legjobb a gépi összevetés. A mesterséges intelligencia ugyanis rövid idő alatt olyan összefüggésekre tud fényt deríteni, amelyre hagyományos módszerek nem képesek, vagy csak több évtizedes kutatás során tudnának eredményt elérni a szakemberek. A Pro-Vitamnál már működik az az új generációs szekvenátor, amellyel egy ilyen szűrővizsgálatot el lehet végezni, a vizsgálatokat pedig majd a projekt során kifejlesztett MI-algoritmusok fogják kiértékelni.

A pácienseknek általában több laboratóriumi kivizsgálást is végeznek néhány év alatt, amelyeket a már meglévő adatokon betanított mesterségesintelligencia-algoritmusok ki tudnak értékelni. Ez a kiértékelés nagyban segítheti a kezelőorvost abban, hogy bizonyos iránydiagnózisokat állítson fel. Az orvos ugyanis nem mindig láthatja át a páciens összes laboreredményét, az MI azonban összképet elemez és segít az adatok értelmezésében.

A példából is látszik, hogy a kutatási projektek lényege abban áll, hogy érzékeny adatok biztonságos kiértékelésével be lehessen tanítani a mesterségesintelligencia-algoritmusokat, amelyek segítik majd a diagnózis felállítását, és előrejelzéseket is mutathatnak.

A digitalizáció továbbra is napjaink csúcstechnológiai eszköze, ami már nem lehetőség, hanem nélkülözhetetlen keret minden ágazatban, magán- és közszférában egyaránt. Ez az orvostudományt sem kerüli ki, egyre több olyan projekt lát napvilágot, melyek korábbi nézetek és megközelítések paradigmaváltásáról szólnak, a mesterséges intelligencia és gépi tanulás pedig korlátlan lehetőségeket rejt a jövő orvostudománya számára. Minderre létezik nemzetközi nyitottság és finanszírozás is, hiszen már 2014 és 2020 között az Európai Unió közel 80 milliárd euróval támogatta a kutatás-fejlesztéseket és azok gyakorlati integrálását a Horizon 2020 projekt keretében. Ugyancsak az EU létesítette az Innovation Radar platformot a nemzetközi kutatások és innovációk bemutatására. Erre a platformra Székelyföldről egyelőre az Egnosis vállalkozás került fel, de Erdélyből is kevés a feltüntetett szereplő. Az Egnosis brand mögött álló sepsiszentgyörgyi Gnome Design vállalkozás 2019-ben nyitott a bioinformatikai kutatás-fejlesztés irányába. Bihari Béla, az Egnosis ügyvezetője szerint a Horizon 2020 projektjeik túlmutatnak az elméleten, és orvosi innovációk üzleti lehetőségeit célozzák meg. Az EU-s projektek eredményei gyakran a disszemináció szintjén maradnak, vagyis a publikált eredmények és a találmányok nem kerülnek be a gazdasági körforgásba. Még annak ellenére sem, hogy a szükséges anyagi erőforrást biztosítja az EU, így a terméket nem a helyi piac fizeti ki, mint általában a „hagyományos” IT-termékek esetében, ráadásul a szellemi tulajdon sem vándorol el az elvégzett munkával együtt. Az Egnosis számára épp ez jelenti a legnagyobb motivációt: székelyföldi vállalkozásként élni az alkotás és a szellemi tulajdon jogával, világszintű újdonságokat elsők közt szabadalmaztatni és haszonélvezni itthon, a helyi közösséggel.

Fejér Szilárd kutató, a Pro-Vitam magánklinika ügyvezetője az együttműködés lényegét abban látja, hogy innovatív módszerekkel próbálnak a rendelkezésre álló adatokból új szolgáltatásokat fejleszteni. Elmondása szerint az egészségügyi rendszer megfelelően informatizált, az értékes digitális adatokból a mesterséges intelligencia és gépi tanulás alkalmazásával az idő eddigi kritikus kérdése is kedvező megoldásokra talál. Az együttműködés során a két doménspecifikus tudás, az orvostudomány és az informatika találkozásából olyan egységes platform létrehozása a cél, amely alkalmas egyesített és adatvédelmet megőrző gépi tanulási algoritmusok futtatására, fejlesztésére és közzétételére globális szinten. A kutatási eredményeket elsőként itthon ültetik gyakorlatba, így a nyers adatok elérésétől a termék és szolgáltatás fejlesztéséig a teljes szabadalmaztatási jog kiaknázására nyílik lehetőség.