Az Egyesült Királyság koronás feje magánlátogatásra Bukarestbe érkezett, ahol katonai tiszteletadással fogadták a Cotroceni-palotában. Sajnos nekünk nincs aranyozott hintónk, de reméljük, hogy ha Iohannis kedves feleségével netán Londonba téved királyi repülőgépén, akkor majd a brit király úgy megsétáltaja őket aranyozott hintóján, mint édesnyja, II. Erzsébet a Ceaușescu házaspárt.

Lehet, hogy a király véglegesen itt akar letelepedni, mert románul kívánt jó napot a díszőrségnek. Elmondta, hogy mindig is otthon érzi magát Romániában, és megszerette az itteni kultúrát, művészetet, történelmet, tájakat és a biológiai sokféleséget. Felidézte, hogy rokoni szálak fűzik Romániához. Édesapjának unokatestvére volt Mihály király, akit az országból 1947-ben űztek el. Szépanyjáról, Rhédey Kaludia grófnőről most nem tett említést, úgy látszik, hogy a királyi családban ő szegény rokonnak számít máig is.

A király azután elment zalánpatki birtokára, ahol virágcsokrokkal fogadták. Még jó, hogy nem hozta feleségét, Kamillát, mert akkor nem biztos, hogy mert volna puszilózni az út szélén a hölgyekkel, akik fiatalabbak lehetnek, mint a felsége, mert hátha a kiránynő féltékeny urára. Remélhetőleg a zalánpataki felvételek nem jutnak el hozzá.

Romániában – különben – nagyon szeretik az angol királyt, és a lakosság 35 százalékának jó véleménye van róla, 45 százalékának se jó, se rossz, de a királyságot már nem annyira kedvelik, mert a lakosság csaknem kétharmada (66%) nem támogatná a királyság visszállítását, csak 16 százalék. Ezért sajnos nem tevődik fel, hogy a Brit Nemzetközösséghez csatlakozzunk.

III. Károlyt fogadta Bukarestben a mi királyként viselkedő (utazgató) államelnökünk, Iohannis. Ő már két királyról elnevezett díjat is kapott, a Károly-díjat és IV. Károlyról elnevezettet is, mert – az indoklások szerint – nagy erővel és komoly sikerrel vezette Romániát egy Európa-párti, jogállami politika felé, valamint a közép-európai népek és országok közti egyetértés és együttműködés terén szerzett érdemeiért. Mindezeket a kitüntetéseket éppen most fejelték meg a németországi Üldöztetések Elleni Központ által alapított, Franz Werfelről elnevezett díjjal, „a romániai és európai emberi és kisebbségi jogok iránti fáradhatatlan elkötelezettségéért”. Ráadásul átvette Düsseldorfban a Német Polgári Díjat is. Hát ezek után Iohannis nem megérdemelne már egy királyi koronát is? Annyira szereti főleg a magyar nemzeti kisebbséget, hogy adott pillnatban még magyarul is megszólalt és (mikor a PSD el akarta adni Erdélyt a magyaroknak) azt mondta: Jónapot kívánok PéSzéDé!, amire a megáltalkodott magyarok azt mondták, hogy ellenük uszított.

Az említett kitüntetéseket azért is kaphatta, mert például – ha kissé késve is – Románia csatlakozott ahhoz a kilenc uniós országhoz, amelyek kérik, hogy küszöböljék ki a tagországok vétójogát olyan fontos területeken, mint a kül- és biztonságpolitika. Nekünk mindig is a többség véleménye lesz a jó, és ez rendjén van, mert tudjuk, hogy széllel szemben nem lehet… beszélni.

Magyarország állandóan mondja a nemet a bevándorlásra, a genderideológiára és a háborúra. Az unió meg nemet mond a neki járó pénz odaadására. A mi politikusaink sem szeretik a bevándorlást, mert amiatt nem engedi Ausztria, hogy bevegyenek a schengeni övezetbe. Mivel az ortodox egyház igen gender(izmus)ellenes, a politikusok sem mernek állást foglani genderügyben. (Az igaz, hogy a háborút csendben támogatjuk.) A pénz meg jön.

Mi nem akarunk úgy járni, mint Magyarország, amellyel kapcsolatban az Európa Parlament megszavazta, hogy nem alkalmas az Európai Unió soros elnökségére 2024-ben, mert a magyar kormány rendre megsérti az unió alapvető értékeit, gyengíti a jogállamiságot, és nem működik együtt Brüsszellel.

Velünk ilyesmi nem törtéhet meg, mert nálunk minden rendben van, és láttuk, hogy még a mindenki által rossz­nak mondott Dăncilă-kormány is alkalmas volt a soros elnökség betöltésére.

Borítókép: MTI / Kátai Edit