A 2023-as esztendőre szóló, államilag támogatott paradicsomprogramot jóváhagyó kormányhatározat már tavaly decemberben megjelent, bőven hagyva időt a támogatást igénylőknek a termesztéstechnológia megfelelő előkészítésére. A terményértékesítés határidejét ugyanakkor kitolták június 30-ig (a támogatás egyik fő feltétele s egyben célja ugyanis a szezonon kívüli értékesítés), kedvezőbb pályázati lehetőséget nyújtva az ország hűvösebb régióiban kertészkedők, így a háromszéki termelők számára is. A több éve útjára indított program ugyanis kettős célt szolgál: támogatni a (szabadföldi zöldségtermesztéshez képest jóval költségesebb) üvegházi és fóliasátras paradicsomtermesztést, valamint hazai termelésű, friss primőr – fóliás, illetve üvegházi – paradicsomot juttatni a fogyasztó asztalára.

Megfelelően kiválasztott, folytontermő fajták és hibridek termesztésével teszik lehetővé a pályázók a lépcsős paradicsomszüretelést, így az egész korait is, szükségtelenné téve ily módon különböző érésszabályozó, érésgyorsító szerek használatát.

A támogatási programba országos szinten 21 923 termelő jelentkezett. Akik közülük már értékesítenek, azok mindenikét leellenőrizték a megyei növényvédelmi hivatalok munkatársai. Az ellenőrzés a permetezési napló vizsgálatára is kiterjed, így követhető nyomon, hogy a termelő engedélyezett növényvédő szereket használt-e, tiszteletben tartotta-e a megengedett maximális dózist és kezelésszámot, valamint az élelmezés-egészségügyi várakozási időt (azt az időtartamot, amelynek az utolsó növényvédelmi kezelés és a betakarítás között el kell telnie). Továbbá, a programot szabályozó 2022/1569-es kormányrendelet 12. cikkelye előírja, hogy a megyei növényvédelmi hivatalok képviselői a paradicsomértékesítés pillanatában kötelesek mintát adni a terményből, hogy a forgalomba kerülő paradicsomban a növényvédőszer-maradékot vizsgálni lehessen. Az országosan eddig bevizsgált, forgalomba került paradicsomban nem mutattak ki a megengedett határértéket meghaladó vegyszermennyiséget, így az biztonságos, fogyasztásra alkalmas.

Kovászna megyében négy termelő igényelte a támogatást; ők még nyilvánvalóan nem értékesítenek, azonban a paradicsom forgalomba hozatala előtt nekik is át kell esniük a paradicsomprogram által előírt kötelező ellenőrzésen (adminisztratív kontroll és a forgalomba kerülő paradicsom növényvédőszer-maradék tartalmának ellenőrzését szolgáló laboratóriumi vizsgálatok).

A növényvédelmi hivatal ellenőrző tevékenysége természetesen nem csupán a paradicsomprogram körüli teendőkre szorítkozik. Az Európai Parlament és a Tanács 2005/EK/396. rendelete értelmében valamennyi EU-tagállam, így Románia is a növényvédőszer-maradékokra vonatkozóan többéves nemzeti ellenőrzési tervet, monitorizálási programot dolgozott ki, melynek fő célkitűzése, hogy az emberi fogyasztásra vagy állatok takarmányozására szánt növényi termékekben a növényvédőszer-maradék jelenléte ne haladja meg azt a küszöbértéket, amely az emberek, illetve adott esetben az állatok számára elfogadhatatlan kockázatot jelentene. Az említett monitorizálási programnak megfelelően az Országos Növényvédelmi Hatóság szakemberei, így a Kovászna Megyei Növényvédelmi Hivatal munkatársai is ellenőrzéseket tartanak: vizsgálják a termelők és a kereskedők raktáraiban, magtáraiban fellelhető terményt, továbbá nagybani lerakatokban, hipermarketekben, kiskereskedőknél, boltokban, de piacokon, kistermelőknél is végeznek ellenőrzéseket.

Az ilyen, növényvédőszer-maradékokra irányuló ellenőrzések elsősorban mintavételből és ezen minták vizsgálatából, a fellelhető növényvédőszerek beazonosításából és a talált maradékértékek megállapításából állnak. A növényvédelmi hivatal szakemberei hazai termelésből származó zöldséget, gyümölcsöt és gabonát vizsgáltatnak be akkreditált laboratóriumokkal.

A Kovászna Megyei Növényvédelmi Hivatal munkatársai idén a következő, hazai termesztésből származó zöldségfajtákból vettek mintát: szemes paszuly, sárgarépa, saláta, hagyma, gyökérpetrezselyem, levélpetrezselyem, zöldhagyma, uborka, spenót, retek, burgonya, lestyán, fokhagyma (új), valamint cékla és paradicsom, melyeket a következő megyékben termeltek: Kovászna, Konstanca, Ialomiţa, Giurgiu és Ilfov. A vételezett mintákat a Marosvásárhelyen működő LZDRPPPV laboratóriumba küldték, ahol bizonyítást nyert, hogy valamennyi vizsgált zöldség szermaradék-mennyisége az előírt, megengedett küszöbérték alatt marad. Ha a növényvédő szereket előírás szerint alkalmazzák, akkor azok használata és az így kezelt termények fogyasztása biztonságos.

A fentebb felsorakoztatott tények fényében megállapítható: hatékonyan működő ellenőrzési rendszer szavatolja, hogy kizárólag olyan hazai zöldség és gyümölcs kerüljön forgalomba, amelyben a vegyszerszint a megengedett határértékeken belül van. Jó lenne, ha az itthon megtermelt élelmiszer el-, illetve visszanyerné a kiérdemelt megbecsülést, s a fogyasztók bizalommal választanának hazai zöldséget és gyümölcsöt az importáruval szemben. Gondolok itt elsősorban arra a néhány Kovászna megyei paradicsomtermesztőre, aki a vidékünkre jellemző klimatikus tényezők ellenére is szezonon kívül friss paradicsomot kínál, és ugyanakkor minden háromszéki termelőre, hiszen a szárnyra kapó túlzások valamennyiük hitelességét csorbítják.

Kozma Béla,
a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság ügyvezető igazgatója