A formaságok teljesültek, az egyetem szenátusának májusi döntése után a vonatkozó kormányrendelet is megjelent, így júniustól önálló a Sapientia sepsiszentgyörgyi kara, ahol az évekkel ezelőtt beindult agrármérnöki, majd az erdőmérnöki képzés után immár egy harmadik szakra is lehet jelentkezni: ősszel rajtol a sporttanári és edzőképzés – közölte Tonk Márton egyetemi tanár, a Sapientia EMTE rektora, aki az idáig vezető folyamatokról és a hosszú távú tervekről is beszélt. Elmondása szerint közel negyedszázadba telt, amíg sikerült megvalósítani azt a célt, hogy Erdély fontosabb magyarlakta központjaiban magyar nyelvű felsőoktatást honosítsanak meg: előbb Kolozsváron, majd Marosvásárhelyen, aztán Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön, ahol végre megkapták a végleges akkreditálást. Hangsúlyozta: nem kihelyezett, vendégtanáros, bedolgozós képzést akartak létrehozni, hanem önálló felsőfokú entitást, amely a helyi közösség tudományos és kulturális életének részeként reményeik szerint a szülőföldön való maradást is szolgálja. A későbbiekben hozzáfűzte: Kolozsváron évről évre sok székelyföldi fiatal jelenik meg, akikből tanulmányaik elvégzése után igen kevesen térnek vissza a szülőföldre, ezért is fontos, hogy a kisebb városokban is megfelelő képzést, illetve akár tudományos életpályát kínáljanak. Közölte, hogy a sepsiszentgyörgyi kar vezetésével a soproni egyetem volt rektorát, Náhlik András egyetemi tanárt bízták meg, és azt is, hogy az intézmény honlapja is aktív már, az érdeklődők a sepsi.sapientia.ro honlapon tájékozódhatnak ennek működéséről. 

Több, mint egyetem – állítja Kató Béla református püspök, a Sapientia Alapítvány elnöke, egy sportból vett példára hivatkozva: a Barcelona focicsapatáról mondják, hogy több egy klubnál, és ez a Sepsi OSK-ra is érvényes. Meg az önálló sepsiszentgyörgyi karra is, amelynek létrehozásáért, meggyökerezéséért sokat küzdöttek, és nagy öröm, hogy a magyar intézményrendszer terjeszkedéséről, erősödéséről beszélhetünk – szögezte le. Kató Béla szerint az egyetem dékánja a térség legokosabb embere, a tudomány tekintélyének felelőse, aki az egész közösségre hatással van. Innen a középiskola után inkább elmennek a fiatalok, és viszonylag kevesen térnek vissza, ezért is jelzésértékű, hogy Náhlik András – aki Kolozsváron született és nőtt fel – elvállalta a sepsiszentgyörgyi kar vezetését. Elmondta, hogy nem véletlenül indult agrármérnöki és erdőmérnöki képzés a Sapientia legfiatalabb karán: itt mezőnk és erdőnk is van, ezek pedig olyan természeti erőforrások, amelyekkel tudni kell okosan gazdálkodni. Nem volt könnyű idáig eljutni, de az egyetem létrehozása az egyik legfontosabb fegyvertény a térség számára, habár a legnagyobb kérdés mindig az ember marad: az, hogy lesz-e elég tanár és diák. Olyan színvonalú képzést kell biztosítani, hogy vonzó legyen – adta meg rögtön a választ is. Kató Béla azt is elmondta: a Sepsiszentgyörgy csíkszeredai bejáratához megálmodott egyetemi campus építése várhatóan az ősszel kezdődik meg, és reményeik szerint 2025 októberében már ott nyithatják meg az új tanévet. Első lépésként az egyetemi épületet és a bentlakást építik fel, idővel pedig tanuszodával és tornateremmel bővítenek, egy­előre azonban a sporttanári és edzői képzéshez – ami szintén nagyon erős helyi igényre született – a város szépen gyarapodó sportlétesítményeit fogják használni. A campust 500 hallgatóra méretezik, mert a kisebbségi oktatásban az arányokat is látni kell, de ha nincs meg a szükséges létszám egy képzéshez, akkor abban az évben nem indítják el. 

A sepsiszentgyörgyi kar megbízott dékánja, Náhlik András bevezetőül saját pályáját ismertette: a kilencedik osztályt végezte Kolozsváron, amikor családja Budapestre, majd Sopronba települt. Egyévi sorkatonaság után ott végezte el az erdészeti egyetemet is, amelynek aztán végigjárta a ranglétráját: előbb dékán, majd rektorhelyettes, végül pedig rektor volt, és ez a 14 évi felsőoktatási vezetői tudást is hozza. Ott ugyan a kész rendszerbe nőtt bele, itt pedig új intézményt kell építeni más körülmények között, de vannak elképzelései arról, hogy mit kell tenni: minél magasabb szinten képzett oktatókkal kell erősíteni a sepsiszentgyörgyi kart – ebben egyébként a soproni egyetem és az erdészek egyesülete is segít, hiszen sok szálon kötődnek Erdélyhez, a szakma legnagyobbjának ma is a Sepsikőröspatakon született Bedő Albert számít –, egyetemi projekteket kell indítani és nemzetközileg is beágyazódni, konferenciákra járni, tudományos kiadványokban közölni, kapcsolatokat építeni, jelen lenni a szakma élvonalában; hosszú távon a mesteri és doktori képzést is ki kell építeni. Náhlik András maga is úgy látja, hogy az egyetemnek fontos szerepe kell hogy legyen Sepsiszentgyörgy életében. 

A Sapientia EMTE sepsiszentgyörgyi karának két meglévő szakán, hat évfolyamon jelenleg 110–120 fiatal tanul, országszinten pedig évente 2200 körül stabilizálódott a hallgatók száma – mondta még Tonk Márton, aki úgy látja, hogy ez 2600-ra is nőhet, akkor pedig az Erdélyben magyarul tanuló egyetemisták bő egyharmada lesz sapientiás hallgató. Az egyetem amúgy segíti a helyben maradást, ez Csíkszeredában már jól látszik.