Újabb nagyszabású tüntetést rendeztek pénteken Bukarestben a magasabb bérekért harmadik hete sztrájkoló tanügyi szakszervezetek, szándéknyilatkozat helyett jogi garanciát követelve a kormánytól a beÃgért béremelésre. Közben az oktatási tárca közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint elmarad az érettségizÅ‘k nyelvi és digitális kompetenciáinak felmérése, helyette korábbi osztályzatokat fogadnak el.
Az ország minden tájáról összesereglett több ezer szakszervezeti képviselÅ‘ elÅ‘bb a kormány székháza elÅ‘tt demonstrált, majd az elnöki hivatalhoz vonult, órákig megbénÃtva a járműforgalmat Bukarest belvárosában. Mint ismert, csütörtökön a kormány szándéknyilatkozatot fogadott el a pedagógusok társadalmi megbecsülésének és bérezésének javÃtásáról. Ebben - a szakszervezetek követelésének megfelelÅ‘en - leszögezik: az év végéig kidolgozandó új közalkalmazotti bértörvényben a pedagógusi bértáblát oly módon szabják meg, hogy a legkisebb, kezdÅ‘ tanári fizetés se legyen kisebb a 2023-as évi országos átlagbérnél. Múlt héten a kormány a pedagógusoknak havi 1000 lej, a kisegÃtÅ‘ személyzetnek pedig 400 lej bruttó béremelést már idén júniustól bevezetÅ‘ sürgÅ‘sségi rendeletet fogadott el, ami 18-24 százalék közötti béremelésnek felel meg, az érdekképviseletek által követelt legalább 25 százalékos azonnali béremelés helyett.
A szakszervezeti vezetők azonban a kormány csütörtökön elfogadott memorandumára azt mondták, hogy semmilyen jogi relevanciája nincs, nem szándéknyilatkozatra, hanem számon kérhető jogszabályra van szükségük, és azt sem fogadják el, hogy az új bértörvényben szereplő - a tanárok bérét az országos átlag fölé emelő - bérfejlesztést több év alatt lépcsőzetesen léptessék hatályba.
A pénteki tüntetés idején a kormány Nicolae Ciucă miniszterelnök vezette küldöttsége ismét tárgyalóasztalhoz ült a szakszervezeti vezetÅ‘kkel, és eddigi béremelési döntéseit, illetve Ãgéreteit újabb ajánlatokkal egészÃtette ki. A megbeszélésrÅ‘l távozó érdekképviseletek szerint a kormány évi egyszeri 1500 lejes pénzutalványokat ajánlott fel a pedagógusoknak, amelyeket 2023 és 2027 között mindig októberben folyósÃtanának európai uniós forrásokból. A kabinet arra is Ãgéretet tett, hogy 2024. január elsejétÅ‘l az új bértörvényben elÅ‘irányzott emelés nem 40, hanem 45 százalékát kapnák meg az elsÅ‘ lépcsÅ‘ben a tanügyi alkalmazottak.
A kormány nem adott ki közleményt a bértárgyalásokról, de tudatta, hogy vasárnap a kabinet rendkÃvüli ülést tart. A szakszervezeti vezetÅ‘k szerint az újabb ajánlatról a sztrájkoló tanárok fognak dönteni, Ãgy még nem tudni, hajlandók-e felvenni a munkát.
A pedagógusok sztrájkja miatt egyelőre két nappal elhalasztották az érettségi vizsgák időszakát. A szóbeli vizsgák az oktatási miniszter rendelete szerint nem hétfőn, hanem szerdán kezdődnek, ha addig véget ér a sztrájk.
Az oktatási tárca pénteken egy sürgÅ‘sségi kormányrendeletet is elÅ‘készÃtett arra az esetre, ha az érettségi szóbeli vizsgáit nem lehet megszervezni. A közvitára bocsátott tervezet szerint a szóbeli vizsgák elmaradása esetén az adott tantárgy középiskolai tanulmányi átlaga fogja kiváltani a vizsgaeredményeket. Az érettségi Ãrásbeli vizsgái az ütemterv szerint június 26-án kezdÅ‘dnek.
