A székely vállalatok képviseletét is vállalják

2023. június 14., szerda, Pénz, piac, vállalkozás

Az Agrármarketing Centrum Nonprofit Kft.-t 2016-ban a magyar kormány hozta létre, hogy az agrárminisztérium irányítása alatt közösségi agrármarketing-tevékenységgel kapcsolatos feladatokat lásson el. Aktív szerepet töltenek be a magyar agrárium és élelmiszer-gazdaság versenyképességének és üzleti eredményeinek javításában. Céljuk, hogy közreműködésükkel a magyar agrárium nemzetközi szinten versenyképesebb, a korszerű marketingeszközöket és -módszereket hatékonyabban és eredményesebben alkalmazó ágazat legyen. Giczi Gergellyel, a centrum ügyvezető-helyettesével beszélgettünk.

– Mivel foglalkozik az Agrármarketing Centrum?
– Az Agrármarketing Centrum legfontosabb területe az élelmiszerexport fejlesztése, illetve az élelmiszer-termelő cégek számára a külföldi piacszerzés megkönnyítése. Ennek érdekében hoztuk létre a Hungarian Food Business programot. Évente körülbelül tíz-tizenöt nagy élelmiszeripari nemzetközi szakkiállításra juttatunk el – átlagosan 120–150-re tehető évente a számuk – magyar vállalatokat. A b2b-sorozatból tíz-tizenötöt szervezünk évente világszerte Néhány hete jöttünk haza Japánból és Hongkongból, aztán Csíkszeredában voltunk, most Sepsiszentgyörgyön vagyunk, de jövő héten már Dublinban leszünk. Szintén a Hungarian Food Business program keretében üzemeltetjük a www.hungarianfoodexport.com honlapot. Erre az online platformra tereltük a magyar exportképes élelmiszeripari kínálatot. Sepsiszentgyörgyre tíz magyar céget hoztunk el, hogy erdélyi, alapvetően magyar anyanyelvű üzletemberekkel, magyar tulajdonú vállalkozásokkal találkozzanak. Most kifejezetten a magyar–magyar kapcsolatok ápolására törekszünk. Nincs még egy ilyen állomás, mint Erdély és Székelyföld, sehol a világon: az ember elhagyja a hazáját, de mégiscsak hazaérkezik. Unikális érzelmi töltete van számunkra ennek, és meggyőződésem, ez üzletélénkítésben, üzletfejlesztésben és kapcsolatok építésében, ápolásában is érezteti és éreztetni fogja továbbra is a hatását.

– Csak Erdélyre vagy Románia egészére figyelnek?
– Jövő év tavaszán valószínűleg Bukarestben is szervezünk a mostanihoz hasonló eseményt, mert fontos, hogy a Kárpátokon túli területre is figyeljünk. Azt tapasztaljuk ugyanis, hogy a román emberek keresik és kedvelik is a magyar termékeket, tehát nincs ellenszenv ezen a területen, érdemes a román piaccal foglalkoznunk. Magyarországnak Románia kiemelt exportpiaca – hol első, hol második, hol harmadik célország –, nagyon sok agrár- és élelmiszer-gazdasági termék jön ide Magyarországról, és ezt még növelni lehet.

– Kik lehetnek a partnereik, milyen feltételeket kell teljesíteniük azoknak, aki részt vennének a programban?
– A gyártók számára megszabtunk néhány kritériumot – elsősorban árbevételre és exportképességekre vonatkozóan –, mert tényleg csak a legjobbakkal foglalkozunk. A kisebb cégeket sem mellőzzük, de ők nem mindig exportképesek, illetve inkubálásukra van más programunk. A külföldi beszerzők könnyedén regisztrálhatnak oldalunkon, ha valaki nyitott a magyar termékekre, szívesen látjuk, és böngészheti a magyar cégek listáját és termékeiket. Az oldalon megtalálhatóak cégleírások, logisztikai adatok, termékadatlapok, és lehetőséget ad a különböző szempontok szerinti szűrésre. Természetesen lehetővé teszi a gyártó és beszerző között közvetlen kapcsolatfelvételt is. Most már ott tartunk, hogy kétszáz körüli magyar gyártó több mint kétezer terméke van a rendszerben.

– Miért éri meg a vállalatoknak önökkel együtt­működni?
– Azért, mert mi egy nagy ablakot tudunk számukra nyitni a világra. Egységes keretek közt megjelenítünk minden magyar exportképes élelmiszeripari kínálatot, és az a világ bármelyik pontján valós időben elérhető. Ezt a rendszert használják a magyar külszolgálatot teljesítő diplomaták, külgazdasági és agrárattasék, adott esetben a nagykövetség munkatársai is, akiknek nagyon sok olyan tárgyalásuk, beszélgetésük, szakmai programjuk van, ahol bármilyen elektronikus eszközről gyorsan meg tudják mutatni katalógusunkat, felhívhatják partnereik figyelmét egy-egy cégre vagy termékre. Valójában csatornát adunk a cégeknek, hogy a világ összes országát és piacát elérjék. Nem csak velük vehetik fel a kapcsolatot a beszerzők, hanem a magyarok is megkereshetik ajánlataikkal a beszerzőket.

– Az erdélyi magyar cégeket is szívesen látja szolgáltatásaival az Agrármarketing Centrum?
– Igen, természetesen tárt karokkal és nagy örömmel várjuk őket! Kifejezetten törekedünk arra, hogy nemzeti alapon képviseljünk minden – bárhol is működjenek – magyar céget és termelőt. Ha bizonyosságot nyer számunkra a magyar tulajdon, akkor exportkatalógusunkba a határon túli termelő bekerülhet, és minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy a távolabbi piacokra is eljuthassanak.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 517
szavazógép
2023-06-14: Pénz, piac, vállalkozás - Hecser László:

Gazdaságilag is összetartozunk (B2B-találkozó)

Kapcsolatot létrehozni a helyi vállalkozókkal, a magyar termékeknek piacot teremteni – ez volt a célja az Agrármarketing Centrum és a Kovászna Megyei Kis- és Középvállalkozók Szövetsége (ASIMCOV) együttműködésében szervezett B2B (Business to Business) eseménynek. A sepsiszentgyörgyi Orchidea Events rendezvényteremben tizenegy anyaországi cég mutatkozott be lehetséges üzleti partnereinek.
2023-06-14: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

Régi dolgok történeti fészke: Maksa-vidék (Mesélő falvaink)

Ki hinné, hogy Maksa a háromszéki székely népgyűlések székhelye volt, Eresztevény Gábor Áron halálának és nyughelyének kapcsán egyik legfontosabb emlékhelyünk, a kuruc világ eseményei pedig Sepsibesenyőn és annak határában úgy zajlottak le, hogy a háromszéki kurucok találkozási helyét, az egykori Losonczi félúti kocsma elhelyezkedését aligha tudnánk bár egy emlékjel állítása kedvéért beazonosítani. Itt, mifelénk a legfontosabb létesítmények múltját is elfedi a mindent eltakaró feledékenység. Merthogy már a Losoncz nevű besenyői mezőrész nevét is kezdik elfelejteni, holott a Losonczi család a XVII. században Háromszéken élt, kúriája is volt, ám az utódok ma valahol külföldön keresik a boldogulást. Pedig tájainkon nem nagyon büszkélkedhetünk a kuruc világ emlékeinek bőségével. A maksai Kupakőről, a besenyői Csulak Marci kuruc történetéről többször írtunk, hogy az eresztevényi emlékharangról ne is szóljunk.