Az EP által megszavazott szabályok a kockázatok szintje szerint állapítanak meg kötelezettségeket a szolgáltatók és a felhasználók számára. Az olyan MI-rendszerekre, amelyek az emberek biztonságára nézve elfogadhatatlan mértékű kockázatot jelentenek – mint például a társadalmi kreditrendszer –, tilalom vonatkozna, ahogy az MI magánéletet sértő és diszkriminatív alkalmazásaira is. Ezek magukban foglalják a köztereken végzett „valós idejű” és „utólagos” távoli biometrikus azonosítást; az érzékeny személyes adatokon biometrikus kategorizálást; a profilalkotásra, illetve a tartózkodási helyre vagy bűnözői előéletre alapozott prediktív rendvédelmet; a gépi érzelemfelismerés alkalmazását a bűnüldözésben, a határellenőrzésben, a munkahelyeken és az oktatási intézményekben; arcfelismerő adatbázisok létrehozását az internetről vagy zárt láncú televíziós hálózatok felvételeiből nem célirányosan leválogatott arcképek felhasználásával.

A képviselők nagy kockázatúnak minősítenék azokat az MI-rendszereket, amelyek jelentős mértékben veszélyeztetik az emberek egészségét, biztonságát, alapvető jogait vagy a környezetet. A választási eredmények és a szavazók befolyásolására alkalmas MI-rendszerek, illetve a több mint 45 millió felhasználóval rendelkező közösségimédia-platformok által használt ajánlórendszerek a képviselők javaslatában szintén felkerültek erre a listára.

Tóth Edina, a Fidesz EP-képviselője szerint „a mesterséges intelligenciának rengeteg alkalmazási területe van, és számos lehetőséget rejt magában, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az MI nem maradhat szabályozás nélkül”. Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője kiemelte: a mai szavazás fontos mérföldkő egy olyan szabályozás kialakításában, amely képes kezelni a mesterséges intelligenciával szembeni állampolgári félelmeket és kockázatokat, ugyanakkor nem jelent túlszabályozást és nem gátolja az innovációt. Véleménye szerint olyan végső szabályozásra kell törekedni, ami emberközpontú és a fogyasztók védelmére helyezi a hangsúlyt.