Az idei 4,4 százalékos deficitcél tartására irányuló akciótervben állapodott meg tegnap Marcel Ciolacu miniszterelnök Mugur Isărescu jegybanki kormányzóval. A találkozón jelent volt Nicolae Ciucă szenátusi elnök, Marian Neacşu kormányfőtitkár, valamint Marcel Boloş jelenlegi és Adrian Câciu volt pénzügyminiszter is.
A tanácskozáson a Ciolacu-kabinet képviselői ismertették a jegybank vezetőjével azt a két évre szóló 250 milliárd lejes beruházási tervet is, amelynek megvalósítását a kormányprogramban vállalták. Emellett szó volt az inflációt év végére 8 százalék alá szorító intézkedésekről és az EU helyreállítási alapjához kapcsolódó második kifizetés kérelemről, amelyet a hónap végéig kellene jóváhagynia az Európai Bizottságnak.
Románia költségvetési hiánya az elmúlt években jócskán túllépte az Európai Unióban elfogadott 3 százalékot: 2020-ban (a járvány első évében) a nemzeti össztermék 9,61 százalékára rúgott a deficit, 2021-ben 6,72 százalékra, tavaly pedig 5,68 százalékra. Az idénre 4,4 százalékos hiánycélt tűzött ki a kormánykoalíció, ám kiderült, hogy a költségvetést rosszul méretezték, a bevételek kisebbek, a kiadások nagyobbak a tervezettnél, így már az első négy hónap után 1,72 százalékos hiányt mértek, ami nagyon rossz mutató, tavaly ugyanebben az időszakban 1,23 százalék volt. Románia vállalta, hogy 2024-re ismét 3 százalék alá tornássza le a költségvetési hiányt, ám az Európai Bizottság pár hete közzétett jelentése szerint ezt nem fogja teljesíteni, mert a gazdasági növekedés is lassulni fog az infláció miatt. Romániának az államadóssága is megugrott az idén, már meghaladja a nemzeti össztermék 50 százalékát, és ennek nagyobbik fele devizaadósság. Az EU-n belül két másik ország tartozik nagyobbrészt valutával: Bulgária és a schengeni, illetve euróövezethez is idén januárban csatlakozott Horvátország.
