Az új seprű miniszterelnök, Marcel Ciolacu még a parlamenti vakáció kezdete előtt – tehát jövő héten – el akarja fogadtatni a speciális nyugdíjakat visszanyíró törvényt, és külön egy olyant is, amely a törvényhozók e pluszjuttatását szünteti meg. Mivel azonban a legtöbb ilyen kivételezést a szociáldemokrata kormányok találták ki, és eddig minden olyan kezdeményezés kudarcba fulladt, amellyel eltörölték vagy csökkentették volna őket, félő, hogy ezek a javaslatok is csak a lakosság pillanatnyi megnyugtatását szolgálják, hiszen alig hihető, hogy a szociáldemokrata vezér a választások előtti évben akarná magára haragítani azokat, akiknek szavazatát épp e kiváltságokkal vásárolta meg. Valószínűbb, hogy csak egy újabb populista szemfényvesztésről van szó, és a két törvény – amelyek tartalmáról vajmi keveset tudni – simán elődei sorsára jut majd: elbukik az alkotmánybíróságon, vagy pedig annyira kilúgozzák, hogy gyakorlatilag minden marad a régiben.

A bírók és ügyészek azonban már a szándékot is zokon veszik: azért függesztették fel a munkát, mert veszélyben érzik a korai nyugdíjazásukat és a speciális nyugdíjukat. Mind magyarázhatja a kormányfő és Alina Gorghiu frissen felkent igazságügyi miniszter, hogy ez így fenntarthatatlan, és az országos helyreállítási tervben is vállalták a szükséges módosításokat: az érintettek szerint nem ők terhelik meg az államkincstárat, hiszen a mintegy 200 ezer speciális nyugdíjból alig 5200 megy a talárosoknak; azt is sérelmezik, hogy a fejük fölött döntenek, nem egyeztettek velük. Ez mind igaz, csakhogy épp az igazságszolgáltatásban dolgozóknak kellene a legjobban tudniuk, hogy a törvény előtt mindenki egyenlő kellene hogy legyen. De most nem az. A bírók és az ügyészek már 25 évi munka után nyugdíjba mehetnek, és jelenlegi átlagnyugdíjuk magasabb (nagyjából havi 21 ezer lej), mint a munkabérük (amelynek átlaga havi 20 ezer lej). Ők már azzal sem értenek egyet, hogy öt év alatt emeljék 60 évre az ágazati nyugdíjkorhatárt, amikor mindenki másé 65 év lesz: arra hivatkoznak, hogy a munkájuk így sem vonzó, az állások negyede betöltetlen, a helyzet pedig csak rosszabbodni fog, mert a speciális nyugdíjak eltörlésének veszélye miatt máris megugrott a visszavonulók száma: míg 2020-ban 303-an nyugdíjaztatták magukat, tavaly már 720-an. Igen, túlterheltek és rossz körülmények között dolgoznak, de ugyanez elmondható az orvosokról, sőt, a munkavállalók nagyobbik részéről is, akik semmiféle kiváltságot nem élveznek.

Ezek a milliók kezdik megelégelni, hogy mások javára adózzanak. A hazai igazságszolgáltatás megítélése amúgy sem kedvező: a jogszabályok és az ítéletek túlságosan gyakran tűnnek politikai vagy egyéb kétes célok eszközeinek, és nem emeli a hitelét, hogy művelői semmilyen más torzulás ellen nem léptek fel, kizárólag kiváltságaik védelmében. Na, ezen a hozzáálláson kellene változtatnia annak, aki valóban reformokat akar. Ha van ilyen ebben az országban...

Borítókép: Üres tárgyalóterem. Fotó: Inquam Photos / Ovidiu Dumitru Matiu