Ady József mindössze 41 évet élt, életműve azonban így is jelentős: az 1989 után Magyarországra áttelepült grafikus, festőművész egyedülálló művészi kvalitásait Novotny Tihamér magyarországi művészeti író méltatta a kiállításmegnyitón. Felidézte válságból válságba jutó, szenvedésből szenvedésbe tartó, béklyók közé kényszerített és kényszerült bonyolult személyiségét, de kiemelte „rendkívül tiszta, nyílt, becsületes, a kereszténységben gyökerező, bár az egzisztencializmus vírusával fertőzött, kiutakat, megoldásokat, feloldásokat kutató, igazságkereső létgyakorlatát és létszemléletét” is. A marosvásárhelyi időszakában a MAMŰ-höz (Marosvásárhelyi Műhely) csatlakozott Ady Józsefet személyesen is ismerő Novotny megállapította, „az állandó szenvedők, sőt, vesztesek közé tartozó” művész esetében is érvényes az a tétel, „miszerint munkássága Magyarországon teljesedett ki és/vagy ért csúcspontjára”. Élete utolsó szakaszában, gyógyíthatatlan betegségének tudatában több száz remekebbnél remekebb munka került ki a keze alól, ezekből, de korábbi időszakainak is jellemző alkotásaiból válogatta össze az EMŰK-ben szombat este megnyílt kiállítás anyagát annak két kurátora, Bordás Beáta művészettörténész, az intézmény vezetője és Novotny Tihamér. „Ady József értünk is élt, értünk is, helyettünk is szenvedett és halt meg. (...) ő az egységes magyar kultúra részeként: a tiétek is és a miénk is” – állapította meg mintegy zárszóként Novotny Tihamér.

A rendezvény folytatásaként az EMŰK harmadik emeleti kiállítótermében nemrég megnyílt, Pittner Olivér festőművész életútját bemutató tárlathoz kapcsolódva Ütő Gusztáv képzőművész, a Pécsi Tudományegyetem Képzőművészeti Tanszéke sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatának vezetője tartott műhelyfoglalkozást a nem túl számos, de annál érdeklődőbb „tanoncok” számára. Pittner kedvenc témája volt a fák, gyökerek, ágak, sövénykerítések ábrázolása, magától értetődő hát, hogy a műhelyfoglalkozás résztvevőit – miután a képzőművész rövid bevezetőt tartott a különböző rajzolási-festési technikákról, a színek hangulatábrázolási szerepéről – Ütő Gusztáv arra kérte, saját fájukat jelenítsék meg a papíron. A jó hangulatú műhelyfoglalkozás után még személyes hangvételű tárlatvezetés várt a kitartó művészetkedvelőkre, melyen Novotny Tihamér és Baab József képzőművész, Ady József kortársai és barátai vezették körbe az érdeklődőket, végül a tárlatvezetéshez zenei aláfestésnek induló előadásból Ráduly Zsófia hegedű- és Szőcs Botond zongorajátékának valóságos kis koncertjével zárult az est.