Hiánycikkek kereskedelme

„Már iskoláskoromban mindig valamire vágytam, a barátaimnak volt bélyeg- vagy cigisdoboz-gyűjteménye, de nekem ezekért, ha egyáltalán megadatott, meg kellett harcolni” – mondja a kezdeteket firtató kérdésre a zenészberkekben, de immár a színpadtechnikai piacon is jól ismert vállalkozó.

A rendszerváltás tizenöt éves korában érte, mikós diákként – zenesulis előélete kapcsán is – táncegyüttesben, kórusokban is megfordult, s a vállalakozói-kereskedői véna már ott arra „biztatta”, hogy külföldről termékeket hozzon be, vagy éppen eladni vigyen oda azt, ami értékesíthető. Egy ilyen példaként meséli, hogy a kilencvenes évek elején, amikor kötelezővé tették a személygépkocsik számára a biztonsági övet, magyarországi bontókban szerelték le és hozták be a hiánycikket. Ennek ellenére Brassóban pedagógia szakon, a zeneművészeti főiskolán diplomázott, végzősként egy Opel Kadett megvásárlása volt az álma, hogy aztán – mivel adódott egy lehetőség – Németországban találjon munkát.

Ez persze távol állt a végzettségétől, hiszen a németországi cég alumíniumiparban, fémmegmunkálásban volt érdekelt, leginkább szerszámgépeket készített, és több országban, így itthon és Magyarországon is volt gyára, de hamar megszerette a menedzseri munkát. A vállalkozás tulajdonosa Köcher János egykori sepsiszentgyörgyi üzletember volt, akit István mai napig mentorának, tanítómesterének tekint. A munkája sok utazással járt, itthon is nagyon sokszor, átlagban kéthavonta megfordult, s egy saját céggel a műkereskedésbe is belekóstolt: itthoni festők munkáit értékesítette Németországban, leginkább a partnercégek számára alkalmi ajándékként.
 

Hazajönni

Az ott szerzett tudás és tapasztalat, na meg a honvágynak nevezett ragaszkodás hazahozta. Ahogy fogalmazott: megértette, hogy az ember nem véletlenül születik valahová. Kevésbé fennkölten fogalmazva: még Magyarországon, bár egy nyelvet beszélünk, sem mindig értik az itteni vicceket. Nem beszélve Németországról, amelynek más kultúrájába igazából nem tudott beilleszkedni. „Más voltam, ezt én is éreztem és az ottaniak is” – mondja.

Itthon csaknem a nulláról kellett mindent kezdenie, bár egy ideig még működött a műtárgy-kereskedelem. Ráadásul egyik ismerősével egy bebukott elektrotechnikai üzletbe csendestársként fektetett be, és pár hónap múlva kiderült, hogy csak viszi, de nem hozza a pénzt. Ott volt az üzlethelyiség, tele villanykörtével, kábelekkel, de például néhány autómagnóval is. Így jött az ötlet, hogy a tanult szakmájához sokkal közelebb álló hangszer-kereskedelem legyen az új csapás. Mindez 2004-ben történt, s bár nem a régi telephelyen, de elindult az új üzlet, amely egyértelműen közelebb állt a szívéhez: találkozott a hangszerek, a zene iránti vonzalom az üzleti érzékkel, na meg az ebben szerzett tapasztalattal. Ennek ellenére nagyon sokat kellett tanulnia, s nem is úgy indult neki, hogy el kell jutni valahová, s ilyen értelemben ma már sok mindent másképpen csinálna.

Online világ

A hangszer-kereskedelem, a tartozékok és egyéb, a zenéhez kapcsolódó elektrotechnikai eszközök kereskedelme persze nem tartozik a nagy volumenű bizniszek közé, hiszen viszonylag szűk vásárlói réteget szolgál ki. Mindez egy kisvárosban hangsúlyosan érvényes, így – mert az életünk minden területére betörő online világ hatékonysága, gyorsasága is ezt diktálta – hamar beindult az elektronikus kereskedelem is. István még németországi munkája nyomán otthonosan mozgott a számítógépes kommunikációban, egyáltalán az online világban. Ennek köszönhető, hogy néhány év alatt az ország élvonalába küzdötték fel magukat, vannak olyan neves brandek, mint a Yamaha, a Fender vagy a Jackson, ahol a forgalom tekintetében piacvezetők Romániában. Évente immár közel hárommillió eurós üzleti forgalmat bonyolítanak le, amely évről évre növekszik. Mindez olyan körülmények között, hogy korántsem minden család vásárol rendszeresen zongorát vagy éppen elektromos erősítőt.

Az elért színvonalat jelzi, hogy olyan referenciákkal rendelkeznek, amelyek mindennapossá teszi a gyártók részéről a megkereséseket, ajánlva a legújabb termékeket. István szerint a megszerzett bizalom annak köszönhető, hogy kitartóan és megbízhatóan dolgoznak. Az elektronikus kereskedelem érdekében persze külön raktáruk van, az egyik futárszolgálatnak a Sound Studio a legnagyobb ügyfele a megyéből.

Színpadtechnika

Egy másik szűk szakterület, amely mintegy kiegészítő tevékenységként az indulás után egy-két év múlva már szerepelt a cég portfóliójában, a színpadtechnika, ahogy köznyelven mondanánk, a hangosítás. Ez volt az a kapocs, amellyel közvetlenül a zene közelében maradhatott.

De ennek a technikai részét is meg kellett tanulni, s arra törekedett, hogy mindig egy lépéssel az igények előtt járjon. Mert minőséget csakis jó eszközökkel lehet elérni. Ezen a területen is természetesen teljes szolgáltatást tudnak biztosítani a szabadtéri színpadtól a fénytechnikán át a hangosításig. Mindez elsősorban a hazai piacon történik, de néhány kedvenc zenekart – mint amilyen a sepsiszentgyörgyi sZempöl – hangmérnökként külföldre is elkísért.

Szabó István leginkább arra büszke, hogy a folyamatos fejlődéshez a csapat minden tagja – jelenleg tizenhatan dolgoznak a cégnél – hozzátette a maga tégláját. S a cég, a munkaközösség legnagyobb erényének azt tartja, hogy ha nem is nagy lépésekkel, de kitartóan, sok munkával, folyamatosan fejlődni tudnak.