Így, január elején Európában mindig kitör a gázvita. Az írásos szerződések az oroszokkal és az ukránokkal annyit érnek, mint halottnak a szenteltvíz. Ráadásul nálunk vízkeresztkor, főleg Bukarestben, nemhogy a gáz, de még a szenteltvíz sem elég soha.
Ezen viszont könnyebben lehetne segíteni, mint a gázhiányon. Csak a néhány nagyvárost ellátó víztározót és víztornyot kellene megszentelni. Ezután bejelentenék, hogy délután — mondjuk, öttől hétig — a csapokon szenteltvíz folyik. A gázzal viszont sokkal nagyobb a gond. Az oroszok csak vigyorognak, mint Putyi(n) a laskának. Ők adnának, de az ukránok nem engedik. Át. Azt mondják az oroszok: ha jön a laska az ukránoktól, akkor megy a gáz! A szép Juliska, Tyimosenkó miniszterelnök ártatlan szemmel néz reánk, és azt mondja: ő mindenkinek megengedte volna, de az oroszok nem engedik. A gázt. Juscsenko, az államelnök is azt mondja, hogy: juszt is az oroszok a hibásak. Az európai gazdasági hatalmak vezéreinek meg a hidegtől teljesen az arcukra fagyott a mosoly. A kisebb országok kakaskái meg vakkantanak egyet-egyet, mint a tacskók. A kutya ugat, s a karaván halad. Ezután szakértőket küldenek Ukrajnába, néznék meg, hogy jön-e gáz az oroszoktól, vagy nem, és átengedik-e az ukránok, vagy sem. Ebből a küldöttségből is kihagytak. Pedig én is látnám úgy, mint más a színtelen és büdösített, láthatatlan gázt. Esetleg csak azt kell nézniük az experteknek, hogy a gázóra megy-e? Én itthon sokáig tanulmányoztam, és bizony nehéz eldönteni, hogy mikor mit mutat. De megtanultam. (Mintha akkor is menne, mikor nem is használom?) Közben halomra dőlnek a gazdasági szakértők jóslatai, akár a meteorológusoké. Most például szerencsére globális felmelegedés van, de el tudják-e képzelni, milyen hidegek lennének, ha globális lehűlés lenne? Bár azt hiszem, mikor a fő meteorológusok szilveszterkor készítették a hagymakalendáriumokat, bajok történhettek. A szétszedett hagymát az asztalon hagyták, aztán a családtagok megették szalonnával, kenyérrel. Másoknál esetleg az asszony hagymatokányt készített belőle, vagy az anyós megette fuszulykalevessel. És ebből jósoltak a tudós meteorológusok szeles időt, és hasból ezt a nagy globális felmelegedést. A gazdasági szakemberek meg állandóan azt hangoztatták, hogy a gáz ára az olaj árát követi. Most, hogy az olaj ára a világpiacon a harmadára esett, már kimondottan örvendeztem, hogy lesz olcsó gázunk, és előre ittam a medve bőrére. Volt, miből, mert eladtam a télire vett fát, mivel gázzal fűteni sokkal könnyebb. A gazdasági szakértők, mintha látnám, újabb ötletekkel jönnek. Elmesélik, hogy miért nem fog csökkenni a gáz ára. Például, azt fogják mondani, hogy emelkedik az euró. Mivel nincs gáz, leáll a műtrágyagyártás. Ne foglalkozzunk majd növénytermesztéssel — fogják javasolni. Viszont — mintha látnám — a megoldást megtalálják. Azt fogják mondani, hogy termesszünk jégvirágot ablakainkon. Ahhoz nem kell műtrágya sem, és direkt jót tesz neki ez a hideg. Ha fázunk, akkor meg rakjunk tüzet, kucorodjunk mellé, és úgy melegedjünk, mint makkász.
