Tizenöt liberális és egy szociáldemokrata képviselő olyan törvényjavaslatot kezdeményezett, amely ötről hétszázalékosra emelné a parlamenti bejutási küszöböt. Emellett az „alternatív küszöböt” is eltörölnék, ez szintén előnytelenül érintené az RMDSZ-t, ugyanis annak értelmében az a politikai alakulat, amely négy megyében eléri a húszszázalékos eredményt, képviselőket küldhet a parlamentbe. Indoklásukban a politikusok arra hivatkoznak, mindez azért lenne szükséges, hogy húsz év után végre megteremtse az áhított politikai és kormányzati stabilitást, amelyre e nehéz időkben oly nagy szüksége van az országnak.

Halovány és pacalista szintű magyarázat, miközben e törvénymódosítás nem csupán az RMDSZ-t, hanem minden kisebb pártot előnytelenül érintene. Maga a javaslat csupán egy tízszavas, egy sorban megfogalmazott mondatocska, esetenként az aláíró honatyák neve, kézírása is nehezen olvasható, igaz, következményei annál súlyosabbak lennének. A liberálisok és a szociáldemokraták ugyan bíznak kényszerházasságuk tartósságában, némelyek azonban inkább megszabadulnának attól a partnertől, amelyet eddig nyilvánosan megbízhatónak és felkészültnek tartottak.

Hogy e szándék mennyire általánosítható a két kormánypárt soraiban, ez pillanatnyilag nem egyértelmű, leginkább az beszédes, hogy tizenöt liberális és egy szociáldemokrata áll a politikailag megindokolhatatlan és kirekesztő javaslat mögött. Persze, e politikai frigy még viszonylag friss, a két párt mézesheteit éli, de már latolgatják esélyeiket a jövő évi választásokon. Egymásra utaltságuk mellett a liberálisok talán számolnak azzal a lehetőséggel is, hogy amennyiben a szociáldemokraták túlnyernék magukat, akár az RMDSZ-szel is kormányt alakíthatnának, s ezt elkerülendő, biztos, ami biztos, inkább örökre megszabadulnának a szövetségtől. Fondorlatos, aljas forgatókönyv.

Noha egyelőre csupán törvényjavaslatról van szó, annak hátterében mégis reális szándék sejlik. Ráadásul mindez igen nehéz, zilált időszakban történik, amikor növekvő társadalmi feszültség, elégedetlenség uralja a térséget. Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője némiképp bizakodva jelentette ki a Maszol hírportálnak, hogy a nyilvánvalóan magyarellenes kezdeményezést egyik kormánypárt vezetősége sem támogatja. Aláírói között két szatmári politikust említ, a liberális Adrian Cozmát és a szociáldemokrata Radu Cristescut, „akik eddig is magyarellenes, soviniszta, xenofób üzeneteket fogalmaztak meg”. A sepsiszentgyörgyi Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat álláspontja jóval határozottabb: „Egy évvel a választások előtt – hangsúlyozzák – a magyar közösség tagjai rendkívül ellenségesnek tartják ezt a lépést, amely megakadályozza, hogy a magyar közösség tagjai részt vegyenek a román törvényhozásban, valamint megakadályozza az RMDSZ részvételét a kormányzásban a jövőben”.

Bizonyos, hogy újabb, erőteljesen magyarellenes üzenet érkezett az RMDSZ eddigi politikai szövetségeseitől. E pillanatban ugyan kérdéses, miként viszonyulnak ehhez a párt politikusai, vezetői, mennyire általánosítható a nacionalista szemléletmód, ám e fejlemény sem biztatónak, sem demokratikusnak nem tekinthető. Mi több, elfogadhatatlan és megakadályozandó, hiszen a parlamenti demokráciát nem erősíteni, hanem gyengíteni kívánja.

Borítókép: Nem csak az RMDSZ-től, hanem a kis pártoktól is szabadulnának a parlamentben. Fotó: Facebook / RMDSZ