A Kárpátok gyűrűjében ma is a magyar nyelvet beszélők tábora a legnépesebb, ami azt mutatja, hogy a magyarságot sem az elmúlt ezer esztendőben nem lehetett, sem a következőben nem lehet felszámolni – jelentette ki Kövér László, a magyar országgyűlés elnöke a barcasági csángókhoz intézett beszédében szombaton Pürkerecen. A II. Barcasági és Királyföldi Csángó Magyarok Zarándoklata fővédnökeként Kövér László ünnepi köszöntőt mondott a többnapos programsorozat pénteki nyitórendezvényén is, a brassói Fekete templomban, ahol első alkalommal tartottak magyar nyelvű istentiszteletet.
A Brassó megyei Pürkerecen szombaton tartották a II. Barcasági és Királyföldi Csángó Magyarok Zarándoklatát a térség evangélikus hívei. Kövér László beszédében emlékeztetett: 1489-ben Mátyás király elrendelte, hogy Erdélyben a Brassóban használt hossz- és súlymértékeket kell alkalmazni, hogy véget vessen a különböző mértékegységek által lehetővé vált csalásoknak. Rámutatott: napjainkban is van valami a Barcaságban, amit hasznos volna etalonná emelni egész Európában: „a megmaradás őserejének mintáját”.
Emlékeztetett, hogy július 4-én lesz az évfordulója a magyar honfoglalás műveletét katonailag lezáró 907-es pozsonyi csatának, amikor a magyarok döntő győzelmet arattak az egyesített nyugati seregeket vezető bajor őrgróf hadai fölött. Akkor látott napvilágot a latin mondás – „Ugros eliminandos esse” –, miszerint a magyarság felszámolandó. A baljós szállóige az elmúlt ezer évben többször megkísértette a nemzetet, de a megmaradás magyar ősereje nem hagyta, hogy a végzet beteljesedjen – fejtette ki.
Kövér László rámutatott: „nagy áldozatok, gyötrelmek és veszteségek árán, de a magyarságban az összetartozás ereje erősebbnek bizonyult, mint azon erők, amelyek szét akarták szakítani”. Hozzátette: a magyarság ideig-óráig történő kiszorításával ma is próbálkoznak, az RMDSZ bukaresti kormányból történt minapi kiszorítása is ezt mutatja. „A romániai magyarság vezető pártja, az RMDSZ létrejötte óta lojális a román államhoz, és hűséges a magyar nemzethez; létrejötte óta elkötelezett az euroatlanti értékek iránt; létrejötte óta erősíti a Romániában és a kelet-európai térségben a politikai stabilitást és az etnikai békét” – mondta, s megköszönte Kelemen Hunor pártelnöknek és az RMDSZ-nek „a szakszerű kormányzati munkát”.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke elmondta: napjainkban nagy a nyomás az erdélyi magyar közösségen, hogy valahova tartozni kell. „Mi, erdélyi magyarok pedig itt állunk több száz esztendeje, és azt mondjuk, hogy nem. Mi nem valahova, hanem ide tartozunk, van nemzetünk és van országunk. Van hazánk és van szülőföldünk” – fogalmazott. Rámutatott, egy felelős erdélyi magyar politikus szótárában három szó van, mely nem helyettesíthető: a szülőföld, a megmaradás és a nemzeti identitás. A szülőföld akkor is megmarad, ha lakói elhagyják – mondta. „Az igazi kérdés az, hogy mi megmaradunk-e, hogy belakjuk-e továbbra is a szülőföldet, vagy ott marad árván, magára, ahogy nem messze innen az egykori szász falvak mutatják” – jelentette ki az RMDSZ elnöke, aki szerint a megmaradáshoz hagyományokra és hitre van szükség. Úgy vélte, erre a barcasági csángók a példa, akiknek a határvidéken az évszázadok során sokszor kellett jelezni a veszedelmet. És Pürkerec, mely 1767-ben leégett, de temploma megmaradt, mutatva, hogy a közösség legnagyobb támasza a hit. Hangsúlyozta: olyan szülőföldet kell építeni, amely „megtartja a magyarokat”.
Adorjáni Dezső Zoltán, a szervező Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke igehirdetésében hangsúlyozta: bár a térségből is sokan elmennek külföldre, vissza is jönnek, és úgy vélte, a legfontosabb, hogy ne szakadjanak el szülőföldjüktől, a közösségtől.
