Noha hétfő délutánig fellebbezhettek az érettségizők, és végleges eredmény csak július 7-re várható, az első adatok alapján már körvonalazódik egy kép a diákok idei teljesítményéről. Ám fontos megemlíteni, újólag is, hogy a most érettségizők teljesítményének értékelésekor egyrészt tekintettel kell lenni a koronavírus-járvány okozta tanügyi kényszerhelyzetre, a távoktatásra, illetve a mostani tanügyi sztrájk okozta változásokat is érdemes szem előtt tartani, hiszen a háromhetes tiltakozás miatt pontosan az utolsó, fokozott edzésroham módosult, avagy el is maradt. Némiképp közhelyesen újra meg lehet jegyezni, hogy ismét egy újabb „áldozati nemzedék” állt rajtvonalhoz, de az eredményeken ez sem változtat.

Tekintsük tehát a számokat és azt a zöld árnyalataival jelzett térképet, amely a megyéket az átmenési arány szerint jelöli, világosabbak azok, ahol a ballagók gyengén, sötétebbek pedig azok, ahol jobban teljesítettek. Kovászna megye a középmezőnyben helyezkedik el a 71,2 százalékos átmenési aránnyal, ez – tekintve a székelyföldi megyéket – kissé gyengébb, mint a Maros megyei teljesítmény (71,6), viszont határozottan jobb a Hargita megyeinél (63,7). Ez utóbbin azért jócskán lenne javítanivaló, ugyanis a jelenlegi adatok szerint a szomszéd megyében érettségizők a leggyengébbek között szerepelnek, a Teleorman, Călăraşi és Giurgiu megyeiek társaságában, a leggyalázatosabb eredményt Ilfov megye mutatja fel (54,9).

Ám ha a háromszékiek nem a sereghajtókhoz kívánják viszonyítani magukat, akkor jól látszik, hogy a gazdaságilag fejlettebb térségekben az eredmények is jobbak, elég megemlíteni Kolozs és Iași megyét (87,2 és 85,2), hasonlóképpen Bukarestet is, ám e kezdeti statisztika szerint igen jó a Brăila megyeiek átmenési aránya (87,3), továbbá figyelemre méltóak Erdély nyugati megyéinek arányai is.

Összesen 91 246 diák szerepelt eredményesen a vizsgákon, viszont több mint 39 000 érettségire beiratkozott megbukott, nem jelent meg vagy menet közben feladta. Beszédes adat, hiszen negyvenezer kudarcos vizsgázó látványosan soknak tűnik kilencvenezer sikereshez képest, ez az arány sem mutat a művelt, avagy tanult Románia irányába.

Persze, mindenik érettségiző diák egy egyéniség, nem pusztán „kartotékadat”, és tudásukat, világban való eligazodási készségüket nem biztos, hogy jól tükrözik a mostani jegyek. Azok ugyan megmaradnak a hivatalos dokumentumokban, ám nem azokon múlik, hogy ki miként valósítja meg álmait, amennyiben vannak álmai.

Visszakanyarodva a székelyföldi megyék végzőseihez, persze időtlen időkig lehet arra is hivatkozni, hogy a román nyelvet nem tanítják a legmegfelelőbb módon, emiatt helyzetük nehezebb, mint a román anyanyelvűeké. A valóság ennél egyszerűbb: érdemes lenne minél több magyar ajkú diáknak jól megtanulnia románul – saját érdekében! –, és nem eltévelyedni a kifogások örökös sűrűjében. Ellenkező esetben ugyanis marad a vándorbot lehetősége: máshol folytatni, máshol próbálni megélhetést keresni. Ez is érthető, nem is feltétlenül baj, de az bizonyos, hogy hiányozni fognak, nélkülük mindannyiunknak nehezebb lesz.

Borítókép: Érettségi vizsgán való átmenési arányok megyei lebontásban. Fotó: edu.ro