Az orosz–ukrán háború közel másfél éve alatt – közeledünk a háború ötszázadik napjához – a világgazdasági folyamatok hullámzó dinamikája mellett érdemes egy pillantást vetni az Ukrajnának nyújtott támogatásokra, azok szerkezetére. Összeállításunkban az Unian ukrán hírügynökség adataira támaszkodva, amelyek egy részét a G7 portál is közölte, felleltározzuk az egyes államok, illetve az unió által folyósított összegeket. Továbbá röviden – a napi.hu adatai alapján – az Oroszország ellen életbe léptetett szankciók hatására is kitérünk.
Hetvenhétmilliárd euró
A tavaly februárban indított orosz invázió kezdete óta az Európai Unió országai összesen 72 milliárd euró értékben nyújtottak különféle segélyeket Ukrajnának. Az Unian brüsszeli tudósítója szerint az Európai Parlament képviselői által átadott dokumentumban az szerepel, hogy a legnagyobb összegű gazdasági segélyt maga az unió nyújtotta, ennek értékét 37,8 milliárd euróra becsülték. További 17 milliárd az EU-tagországokon belüli ukrán menekülteknek nyújtott támogatás, 15,3 milliárd katonai és közel 2 milliárd humanitárius segély volt.
A dokumentum információkat tartalmaz a különböző országok által nyújtott bizonyos típusú segélyekről is. A támogatás teljes összege 26,181 milliárd eurót tett ki. Ezeknél az adatoknál nyilvánvalóan nem vették figyelembe a menekülteknek nyújtott segélyeket és az Európai Bizottság által nyújtott gazdasági segélyeket.
Mint kiderül, abszolút értékben Ukrajna Németországtól kapta a legtöbb támogatást, összesen 7,282 milliárd eurót. Ebből a humanitárius segély 1,739 milliárd eurót tesz ki, a pénzügyi támogatás 1,3 milliárd euróra rúg, míg a katonai segély 4,242 milliárd euró. Németország vezető szerepet tölt be mindenféle segélytípusban.
A második helyen Hollandia áll a németországi támogatás mintegy felével, összesen 3,938 milliárd euróval: 587 millió euró humanitárius, 993 millió euró pénzügyi és 2,359 milliárd euró katonai segély. Alig fél milliárddal lemaradva, Lengyelország következik összesen 3,527 milliárd euróval: 170 millió euró humanitárius, 934 millió euró pénzügyi és 2,423 milliárd euró katonai segély.
A további sorrend: Franciaország (összesen 1,537 milliárd euró), Svédország (1,4 milliárd euró), Olaszország (1,022 milliárd euró), Dánia (961 millió euró), Csehország (937 millió euró), Finnország (899 millió euró), Ausztria (767 millió euró), Spanyolország (723 millió euró), Portugália (489 millió euró).
Külön érdemes kiemelni, hogy bár abszolút értékben a középmezőnyben szerepelnek, GDP-arányosan a balti országok állnak az élen. Lettország például 1,24 milliárd eurós segélyt nyújtott Ukrajnának, ami az ország GDP-jének 1,24 százaléka. Észtországban ez a mutató 1,1 (313 millió euró), Litvániában pedig 0,93 százalék (486 millió euró).
Csak Írország, Magyarország, Ciprus és Málta nem nyújtott katonai segítséget Ukrajnának, Görögország pedig 188 millió euró értékben csupán katonai támogatást küldött, humanitárius és pénzügyi segítséget nem.
Az Ukrajna legközelebbi szomszédai – Románia és Magyarország – által nyújtott támogatás (Ciprus és Málta kivételével) a legkevesebb az uniós országok közül. Magyarország mindössze 47 millió eurónyi humanitárius segélyt (az ország GDP-jének 0,033 százaléka) nyújtott, míg Románia 8 millió eurós humanitárius és 3 millió euró katonai segélyt (összesen 11 millió eurót, vagyis a GDP 0,005 százalékát).
Ami a tavalyi esztendőt illeti, a fenti összegekből Ukrajna 7,96 milliárd eurós makroszintű pénzügyi támogatást kapott az EU-tól, további 626 millió dollárt utaltak ki egyéb támogatások formájában, az idén pedig az EU makroszintű pénzügyi támogatása eléri a 18 milliárd eurót. Ez a támogatás lehetővé teszi az államháztartási hiány jelentős részének a fedezését. Emellett az ukrán katonai személyzet kiképzési missziója (EUMAM) keretében huszonnégyezer személyt képeztek ki az EU-ban.
2023. május 9-én az Egyesült Államok 1,2 milliárd dollárnyi segélyt utalt Ukrajnának. Az Európai Unió Külügyi Miniszterek Tanácsa 2023. június 26-án 3,5 milliárd euróval megemelte az Európai Békealap teljes pénzügyi küszöbét, amelyen keresztül egyebek mellett katonai segélyeket osztanak ki Ukrajnának. Korábban mintegy 7,9 milliárd eurót tett ki az alap, most pedig több mint 12 milliárdra rúg.
A szankciók hatása
Mint ismeretes, Oroszország Ukrajna elleni katonai agressziójára a világ sok országa, mindenekelőtt az USA és az EU széles körű gazdasági szankciókkal reagált. Ezek annyiban térnek el a korábbiaktól, hogy egy nagy méretű ország ellen irányulnak, a világgazdaság nagyjából felét adó országcsoport vesz részt bennük, és meglehetően kiterjedtek, miközben a legfejlettebb termékeket gyártó és szolgáltatásokat nyújtó cégek nagy része egyszerűen elhagyta a 145 milliós orosz piacot.
A szankciók felvetésének célja eredetileg az volt, hogy elrettentse Oroszországot a második világháború óta példátlan lépéstől. Korábban Oroszország tartott is a szankcióktól, szerette volna a meglévők feloldását elérni, mivel fontosnak tartotta a lakosság jólétét. Az elrettentés nem valósult meg, így a cél a háború kitörése óta változott: Oroszország gazdasági és így háborút finanszírozó potenciáljának a fokozatos felőrlése lett.
A szankciókban részt vevő országok az USA, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Japán és egész Európa, kivéve néhány nyugat-balkáni országot. A szankciók legfontosabb elemei: visszatartják az orosz jegybank 300 milliárd dollár értékű, külföldön lévő tartalékát, korlátozzák bankműveleteit. Emellett korlátozzák az orosz olajexportot, illetve 60 dolláros ársapkát alkalmaznak rá. Ami még döntő: minden olyan technológia Oroszországnak való eladása tiltott, mely hadi célokra, fegyvergyártásra vagy utánpótlásra felhasználható.
A szankciók hatása lehet, hogy becslések szerint 2026-ig 8 százalékkal lesz kisebb az orosz GDP, mint egyébként lett volna, ez 190 milliárd dollárt jelent. Ám 2022-ben a hatás még elenyésző volt: 2,5 százalékos visszaesés következett be a várt 10 helyett, miután Oroszország is bevetette a gázfegyvert Európa ellen, ami átmenetileg gigantikus árat és így nagy orosz exportbevételt eredményezett. Ennek viszont meglett az ára: Európa már alig vesz orosz gázt, az ár mégis visszaesett. Hasonló történt az olajjal: idén áprilisban az orosz olajexport-bevétel mindössze a harmada volt a tavaly áprilisinak, az orosz külkereskedelmi mérleg egyenlege 51 milliárd dollárral romlott. Ami a harcmezőn is látványos: az ország nem tudja ellátni megfelelő mennyiségű és minőségű fegyverzettel és lőszerrel a hadseregét, mivel nagyon sok volt ezek gyártásában a nyugati importelem.
Oroszország 2014 óta hizlalta az olaj- és gázbevételekből az állami jóléti alapot, és mérsékelte az adósságállományt, így ha gyorsan csökkennek is a források, még évekig eltart, mire kifogynak. A szankciók hatékonyságát csökkenti, hogy a két legnépesebb ázsiai ország, Kína és India szinte megkötések nélkül kereskedik Oroszországgal, de Törökország, Irán és az Egyesült Arab Emirátusok is komoly partner.
Összességében a szankciók nem voltak elegendők arra, hogy Putyint eltántorítsák a támadástól, vagy hogy a kezdeti kudarcok után visszavonuljon valamilyen módon, ugyanakkor ahhoz döntően hozzájárultak, különösen a fegyverzet minőségi és mennyiségi hiánya által, hogy az oroszok lassan másfél év alatt sem tudták megtörni a sokkal kisebb katonai erővel rendelkező ellenfelet. A hosszú, eredmény nélküli háború egy idő után a gazdasági kimerülésen túl társadalmi robbanáshoz, sőt, rendszerváltozáshoz is vezethet, amint ez az első világháborúban történt a cári Oroszországgal, majd az afganisztáni háborút követően a Szovjetunióval.
Orosz oligarchák
Eközben tavaly az orosz oligarchák 152 milliárd dollárral növelték vagyonukat – állítja a Forbes magazin orosz kiadásában, holott a háború kitörésekor jelentős veszteségekkel számoltak. A magazin szerint Oroszországnak jelenleg hivatalosan 110 milliárdosa van, 22-vel több, mint tavaly, összesített vagyonuk elérte az 505 milliárd dollárt. Ráadásul öten közben lemondtak orosz állampolgárságukról, így az ő vagyonuk nem része ennek a becsült összegnek. A háború kitörése előtt a leggazdagabb orosz oligarchák összvagyona 606 milliárd dollárra volt tehető.
