A törvény alapján a pedagógusok a közalkalmazotti jogviszonyból 2024. január 1-jével átkerülnek a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba, változik az óraszámuk, és létrejön a teljesítményalapú bérezési rendszerük is.

A beterjesztett tervezet szerint a jogállásváltásra 2024. január 1-jén kerül sor, de az erről szóló tájékoztatást 2023. szeptember 15-éig kapják meg az érintettek, és nyilatkozniuk kell, szeretnének-e átlépni a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba. Eddig közel ötezren jelezték, ha bevezetik a státusztörvényt, felmondanak. Azok, akik nem írják alá az új jogállást, a jövőben nem dolgozhatnak pedagógusként. Akik idén szeptember 15–29. között írásban úgy nyilatkoznak, hogy nem fogadják el a jogállásváltást, húsz évnél kevesebb ledolgozott idő után mindössze egyhavi, 20–30 év között kéthavi, afölött háromhavi végkielégítést kaphatnak. A jogviszony, illetve munkaviszony 2023. november 30-ával szűnik meg úgy, hogy előtte egy hónap a felmentési idő.

Az illetményemelést nem január 1-jéig, hanem július 1-jéig visszamenőleg kell megállapítani, az új bért szeptember 15-éig kell közölni, és az novembertől járna a tanároknak, így az első emelt bért csak decemberben kapnák meg. Terv szerint ehhez csapnák hozzá a július 1. és. november 1. közötti illetménykülönbözetet is.

Megmaradtak az eddig is használt minősítési fokozatok, a pedagógusok illetményét pedig sávosan állapították meg. Eszerint a havi illetmény összege gyakornok esetén a kormány által rendeletben megállapított összeg, pedagógus I. fokozat esetén 410 000 forinttól 1 065 000 forintig, pedagógus II. esetén 430 000 forinttól 1 135 000 forintig, mesterpedagógus esetén 520 000 forinttól 1 365 000 forintig, kutatótanár esetén 640 000 forinttól 1 470 000 forintig terjedhet.

Megnövelték az alapszabadság mértékét is, évi negyvenötről ötven napra, amelyből tizenöttel rendelkezhet az iskolaigazgató.

Amíg egy pedagógusnak alsó osztályos gyermeke van, addig nem lehetne átvezényelhető, de ha nem áll fenn a feltétel, a járáson belül másik iskolába is küldhetik a javaslat értelmében.

A belügyi tárca még visszalépett attól a javaslattól is, hogy ellenőrizhető legyen a tanárok saját számítógépe. Továbbra is a munka törvénykönyve rendelkezik majd a munkavállalók, így a pedagógusok ellenőrzésére vonatkozó szabályokról. A tanárok magánélete sérthetetlen, a munkáltatótól kapott laptopok, táblagépek tanítással, neveléssel összefüggő tartalmába azonban a munkáltató betekinthet.

A most benyújtott törvényjavaslat szerint a pedagógusoknak és tantestületeknek véleményezési joguk is lesz az intézményüket/iskolájukat érintő kérdésekben, a végső döntéseket pedig az igazgató és a fenntartó hozza meg.
 

Hónapokig tüntettek a visszavonásáért

Szakmai és érdekvédelmi szervezetek hónapok óta tiltakoznak a törvény bevezetése ellen, a tervezet megjelenése után diákok, tanárok és szülők közösen többször is tüntettek a visszavonásáért. A törvénytervezet eredetileg azért kapta a „bosszútörvény” nevet, mert a kritikusok szerint a kormányt a közalkalmazotti jogviszony megvonásával, a sztrájkot ellehetetlenítő intézkedésekkel, a véleménynyilvánítás tilalmával csak a bosszú szándéka vezérli.

A szakszervezetek szerint a státusztörvény nem tartalmazza az eredeti sztrájkköveteléseiket: vagyis például az azonnali, nagymértékű fizetésemelést, a munkaterhek csökkentését. És azt is nehezményezték, hogy nem volt érdemi, szakmai egyeztetés a törvény elfogadása előtt.  Például Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom tagja egy közoktatás problémáiról szervezett beszélgetésen azt mondta: „Az új státusztörvény csak súlyosbítja a pedagógusok leterheltségét, a helyettesítésekkel elfedi a tanárhiányt. ” „Nem új jogállási törvényre, benne az oktatásban dolgozók önállóságának csökkentésére, hanem széles társadalmi egyeztetésen alapuló oktatási reformokra van szükség” – írta korábban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete közleményében.
 

A kormány szerint a cél a pedagógushivatás elismerése

A kormány végig azt kommunikálta, hogy a változásokkal a pedagógusoknak jobb lesz, éppen ezért nem számítanak tömeges felmondásokra a státusztörvény miatt. Azt is sokszor mondták, hogy az ellenzék politikai célokra használja fel a státusztörvényt és az ezzel járó tiltakozásokat, és valójában nem a pedagógusok érdekeit veszi figyelembe. A parlamenti vitán a kormánypárt hangsúlyozta: eljött a nap, amikor színt kell vallani, hogy ki választja a megoldások keresését és ki a kaméleonpolitikát.

A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint az új pedagógus-életpályáról szóló törvény célja, hogy a gyermekeket nevelők, oktatók társadalmi, szakmai és anyagi megbecsülése javuljon. Rétvári Bence az MTI-nek azt mondta: a legfontosabb cél a pedagógushivatás elismerése, az, hogy legyen egy önálló, az ő tevékenységükre szabott jogállásuk a pedagógusoknak, ahogyan az orvosoknak, az ápolóknak is van. A másik cél a béremelés alapjainak megteremtése.

A tárca cáfolta, hogy ne lett volna érdemi egyeztetés a törvényről, Maruzsa Zoltán államtitkár hétfőn a parlamentben azt mondta: hússzor tárgyaltak a tervezetről. Rétvári Bence államtitkár szerint a szakszervezetekkel „paragrafusról paragrafusra végigmentek” a javaslaton. A Belügyminisztérium kommunikációja szerint az érdemi egyeztetés eredményeként az 58 témakört felölelő törvénytervezet 34 területen változott. Erre Rétvári példaként említette, hogy szakszervezeti kérésre hatról három hónapra csökkentették a határidőt a munkaviszony megszüntetésénél, továbbá a kötelező továbbképzéseken nem hatvan, hanem 55 éves korig kell részt venni.