Trianon után 103 évvel is erős a nemzeti összetartozás gondolata Magyarországon, a magyar emberek véleménye szerint a nemzet nem ér véget az ország határainál, hanem átnyúlik azokon. A magyarokban él az Alaptörvény gondolata, miszerint „Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért”.

A KINCS felmérésében részt vevők háromnegyede (76 százalék) úgy gondolja, hogy minden magyar összetartozik, bárhol is éljen a világon. Az ország határain túl élő magyarok támogatása a többség számára fontos, a válaszadóknak mindössze ötöde szerint nem az. Tízből hat megkérdezett szerint a Kárpát-medencei határon túli magyarokat elsősorban a helyben maradásban kell segíteni, és őket fokozottabban kell támogatni, mint a világ más tájain élő magyarokat. Minden második ember szerint a külhoni, határon túli magyarok támogatása közös nemzeti érdekünk, és azzal is egyetértettek, hogy a kivándorolt magyarok hazatéréséhez segítséget kell nyújtani.

A KINCS kutatásából kiderült, hogy tízből négy magyarnak van a Kárpát-medencében élő határon túli magyar ismerőse, míg tízből hat embernek van más országban élő magyar ismerőse (57 százalék). Ez utóbbiak hazaköltözése kapcsán a válaszadók 62 százaléka örülne annak, ha az ismerőse visszaköltözne Magyarországra, és minden második ember szerint ebben kell is támogatni őket.

A határon túli, külhoni magyar családok támogatása 2018 óta a Köldökzsinór programban valósul meg, amelynek keretében minden megszülető magyar gyermek után a hazai feltételekhez hasonlóan igényelhetik az anyasági támogatást és nyithatnak babakötvényt. Már több mint 48 ezer külhoni magyar újszülött családja vette igénybe ezeket a családtámogatásokat.