Istennek hála, elindult a zarándoklat. A népi hagyományok virágait néztük meg, és egy nagy csokorral szedtünk le. Mi vagyunk a hagyomány hordozói, a hagyomány pedig hordoz bennünket, egy élő, szép közösségben – nyilatkozta Tatrangban Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus–Lutheránus Egyház püspöke a II. Barcasági és Királyföldi Csángó Magyarok Zarándoklatának nyitó napján, népviseletbe öltözött csángó magyarok körében.
A négynapos, június 29. és július 2. közötti barcasági eseménysorozatot Brassó és Hétfalu evangélikus gyülekezeteiben tartották, e zarándoklat „az erdélyi magyar evangélikusság legnagyobb rendezvénye, mindenekelőtt egy lelki seregszemle, istentiszteleti alkalom”, melynek nem csupán a barcasági magyar ajkú evangélikus hívek, hanem a hazatérők, a vendégek is örvendezhettek.
Tömbben élők számára is bátorító, hogy Háromszék szomszédságában ilyen intenzitással pörögtek nemzet- és közösségépítő események. Bizony, jó lett volna ideig-óráig együtt lenni felfelé tekintő nemzettársainkkal, a barcasági csángó magyarokkal. E kötődés nem csupán településeik közelsége okán érzékelhető, számos barcasági család rokona, elszármazottja él Sepsiszentgyörgyön is, számukra többnyire Hétfalu és környéke jelenti a gyökereket.
Csüggedők, megfáradtak számára is erőt adó, hogy a magyar történelmi egyházak közül a legkisebb lélekszámú, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház (a legújabb népszámlálási adatok szerint az ismert nemzetiségű és vallású romániai magyar lakosság csupán 1 százaléka evangélikus vallású) is hallatja hangját a Barcaságban, mintegy köszöntve Székelyföld, Erdély és a Kárpát-medence magyarságát: Erős vár a mi Istenünk!
A magyar ajkú evangélikus hívek elzarándokoltak a brassói Fekete-templomba is, ott június utolsó napján tartottak magyar nyelvű vesperás, azaz délutáni istentiszteletet. „Azzal, hogy mi, magyar evangélikusok ma itt tarthatjuk a zarándoklatunkat megnyitó istentiszteletet, történelmet írunk – de egyben egy erkölcsi tartozásunknak, erkölcsi kötelezettségünknek is eleget kívánunk tenni. Azért vagyunk ma itt, ebben a történelmi térben, hogy tiszteletünket, hálánkat és nagyrabecsülésünket rójuk le Isten nagy embere, reformátorunk, Johannes Honterus emléke előtt. Ittlétünk másik mozzanata, hogy szász testvéreinkkel együtt emlékezzünk meg arról a sok évszázados közös történelemről, amely összeköt bennünket, ha úgy tetszik, erdélyi nemzetté ötvöz. Bár, valljuk meg őszintén, ez a történet nem volt mindig könnyű és feszültségektől mentes, mégis együtt alkottunk meg egy nagyon értékes, közös szellemi és anyagi örökséget, ami mára ránk hagyományozódott, és nem kis feladatot ró a következő nemzedékekre is. Ennek eszmei-ideológiai alapja egy helyesen és egészségesen értelmezett, több évszázadra visszatekintő transzilvanizmus, erdélyiség” – emelte ki köszöntőjében Adorjáni Dezső Zoltán püspök. Szavai az evangelikus.ro portálon olvashatók, mely hasonlóan a Romániai Evangélikus–Lutheránus Egyház Facebook-oldalához, részletesen beszámol a zarándoklatról.
A négynapos zarándoklat vasárnap ért véget a felújított zajzoni evangélikus templom újraszentelési szertartásával. Az 1799-ben épült templom kívül-belül megújult, Adorjáni Dezső Zoltán püspök pedig sorolta: az elmúlt években fejlesztésekbe, építkezésbe kezdett az evangélikus egyház, több templom is megújult, épült közösségi központ, öregotthon, kollégium, iskola, temetőkápolna és szociális központ, továbbá kilenc óvodát építenek, kettő már működik, kettőt idén adnak át és ötöt a jövő évben fejeznek be. „A magyar kormány támogatáspolitikájának köszönhetően – rögzítette a püspök – pár év alatt többet építettünk, mint az utóbbi száz évben”.
„Amikor bejövök ide a zajzoni templomba – hangsúlyozta Adorjáni Dezső Zoltán –, beülök egy padba, az oltárra, a szószékre, a falakra nézek, nekem ez nem egyszerűen egy épített fal, tégla, kő, fa. Nekem ez a templom ennél sokkal több. Ez a templom él, ez élő valóság, mert vele együtt itt vagytok ti, az élő kövek temploma, de itt van velünk őseink, elődeink szellemisége, hagyatéka, emléke – a lelkük, szívük, munkájuk itt van, és velük, belőlük vagyunk mi – ez a folytatódó, összekapcsolódó láncszem. Ez egy csodálatos, élő, értékes, éltető hagyomány, örökség. Az élő templom pedig generációkat összekötő, az időt, a történelmet átívelő valóság”...
A barcasági csángó magyarok határozottan üzenik: élnek, élni kívánnak.
Borítókép: Barcasági csángó-magyar népviseletbe öltözött résztvevők a Tatrangból induló II. Barcasági és királyföldi csángó-magyarok zarándoklatán Pürkerecen 2023. július 1-jén. Fotó: MTI / Kátai Edit