Friss illat üti meg a belépő orrát a maksai községházán. Az épületet felújították, a nyílászárókat kicserélték, éppen az utolsó simításokat végzik. Oláh-Badi Álmos polgármester érdeklődésünkre elmondja, a kormány által a tavalyi év vége felé leosztott pénzből újították fel a székházat. Elköltötték az utolsó baniig, nem kell visszajuttatniuk az állampénztárba, mint sok más önkormányzatnak. Az elöljáróval az idei tervekről beszélgettünk. Kiderült, jobbára tavaly nyert pályázatok alapján végeznek munkálatokat.
— Milyen tervekkel vágnak neki az új évnek?
Oláh-Badi Álmos: Folytatjuk tavalyi terveinket. A csatornahálózat kiépítése teljes egészében elkészült, a munkálatot kifizettünk, elmaradásunk nincs. Idén a derítő- és tisztítóállomást kell megépítenünk és felszerelnünk. Három medence már megvan, a folytatáshoz várjuk a pénzt a 7-es kormányrendelet alapján nyert pályázatunkra. Tavaly két, Sepsibesenyőt érintő pályázatot is megnyertünk a kormány falusi infrastruktúra-fejlesztési programjában. Egyik a bekötőút korszerűsítésére vonatkozik. Ez aszfaltozást és fedett sánc kiépítését jelenti az angyalosi úttól a besenyői táborig. A megvalósíthatósági tanulmány és a kivitelezési terv kész, e hónap 15-én kiírjuk a versenytárgyalást a kivitelező cég kiválasztására. A másik pályázatból megoldjuk a vízellátást. Ugyanis Sepsibesenyőn a negyven évvel ezelőtt lefektetett vezeték annyira elavult, hogy állandóan gond adódott vele, s mivel dombos-hegyes vidéken van a település, kutat sem nagyon lehet ásni. Erre is megvan a megvalósíthatósági tanulmány, a kivitelezési terv, az építési engedélyre benyújtottuk a kérvényt. Még egy jelentős pályázatot nyertünk új kultúrotthon építésére, ez már Maksán, mivel a művelődési házat visszaszolgáltatjuk a református egyháznak. A régi futballpályán a játszótér melletti területet szemeltük ki, ez önkormányzati tulajdonban van. Márciusban meg kell kapnunk erre a pénzt, s akkor kiírjuk a versenytárgyalást.
— További tervek…
— A tó melletti villanyhálózat kiépítésére pályázunk. A régi transzformátor már nem bírja a terhelést, melyet az utóbbi időben épült házak jelentenek. Teljes vezetékcserét szeretnénk a főúttól a telep utolsó házáig, és két új transzformátorállomás létesítését, valamint a közvilágítás megoldását. Továbbá az egész község területén szeretnénk takarékos lámpatestekre cserélni a meglévő égőket. Ez nagyon fontos, mert elég sokat költünk közvilágításra.
— Iskolák, óvodák állapota?
— Iskoláinkat kormánypénzből rendbe tettük. Sajnos, Eresztevényben fel kellett számolnunk az I—IV. osztályos iskolát, mert csupán hét kisdiákunk van, őket autóbusszal szállítjuk a községközpontba.
— Mi lesz az épülettel?
— Nem alakítjuk át, megtartjuk, mert ha szaporodás mutatkozik, újraindítjuk. Ehhez tizenegy gyerek kell… A maksai óvodát idén teljesen felújítjuk, s központi fűtést szerelünk be. Besenyőn ez már megtörtént.
— Hogy állnak az erdők, mezők visszaszolgáltatásával?
— Az erdők visszaszolgáltatása Eresztevényben és Sepsibesenyőn teljes egészében megoldódott. Gond Maksán van, mert a maksai telekkönyv megsemmisült, amikor a kézdivásárhelyi telekkönyvi hivatal leégett. Pont a községi erdővel vagyunk bajban, mert bizonyítékainkat az erdészet nem fogadta el, pedig a 328 hektáros területünk szabadon áll Besenyő fölött, tehát vissza lehetne szolgáltatni. Legutóbb idős emberektől kértünk tanúvallomásokat, s novemberben azokat nyújtottuk be a megyei bizottsághoz. Szerencsére a régi erdőpásztortól, néhai Polgár Pétertől még sikerült nyilatkozatot vennünk, továbbá Bajkó Sándor, az egykori néptanács alelnöke is tanúsította, hogy a községé volt az erdő, behatárolta a területet, azonosította a szomszédokat. Ezeknek a nyilatkozatoknak a birtokában reméljük, megoldódik a kérdés. A legelő kiosztásával teljes egészében befejeztük a mezőgazdasági területek visszaszolgáltatását.
— Maradt-e községi legelő?
— Nem maradt. De csoportosultak az állattartó gazdák, s már a tavaly bérbe vették a legelőket a tulajdonosoktól. Öt-tíz évre kötöttek szerződést. S már időben készülnek arra, hogy ők válasszák meg maguknak a pásztorokat.
— A Háromszéki Magyarok Világtalálkozójára az Óriáspince-tetőn épült emlékműnek van-e valamilyen hozadéka?
— Mostanig semmi. Egyszer ide szeretnénk vonzani a turistákat. Körben a teljes legelőt kimértük, mind magántulajdonba került. Előbb-utóbb eladásra kerülnek azok a területek, de még állatok legelnek rajta, s az emlékművet elkülönítjük. A három hektáros területet bekerítjük.
— A tervezővel egyeztettek?
— Igen, beszéltünk, s a csíkszeredai Beder Tibor is jelezte, hogy javaslatokkal jön, továbbá más ötlet elől sem zárkózunk el.
