Bemutatta jelentését az alkotmányról és annak lehetséges módosításairól az ezzel foglalkozó elnöki bizottság tegnap a Cotroceni-palotában. A tanulmány ismertetése után Traian Băsescu államfő körvonalazta saját opcióit, egyebek mellett kifejtette: nagyobb hatalmat adna az államfőnek, a jelenlegi parlamentáris köztársaság helyett a félelnöki rendszer bevezetésének híve. A jelentés huszonhárom fejezetéből az államfő tíz személyes opciót emelt ki, hozzátéve, hogy az alkotmány módosítását nem kell elkapkodni, azt alapos és nyilvános vitának kell megelőznie.
,,Abból az elképzelésből indultam ki, hogy merre kellene Romániának tartania az elkövetkező években" — indokolta elképzeléseit az államfő. Elmondta, véleménye szerint Romániának félelnöki köztársaságnak kellene lennie, mivel nem valószínű, hogy az állampolgárok lemondanának közvetlen elnökválasztási jogukról. ,,Meg kell határozni, az elnöki eszköztár mivel bővíthető annak érdekében, hogy eleget tegyen a néptől kapott mandátumának. Ha továbbra is ragaszkodunk az elnöki tisztség cselekvésképtelenségének megtartásához, nem vesszük figyelembe az állampolgárok akaratát, és korlátozzuk a demokráciát" — fejtette ki Băsescu, hozzáfűzve, hogy így nem az elnök kapna „túlságosan nagy hatalmat", hanem az intézményeknek lenne több mozgásterük válság esetén. Băsescu úgy véli, a parlament feloszlatása jogának is az államelnök hatáskörébe kellene kerülnie, hiszen amikor eredménytelenek a politikai tárgyalások, előrehozott választásokra van szükség. Meglátása szerint fel kellene számolni a parlament két házának egyikét, és megszüntetné a közméltóságok mentelmi jogát is, ha azokkal szemben bűnvádi gyanú merül fel. Băsescu szerint a parlament visszanyerheti hitelességét, helyre kell állítani a törvényhozás tekintélyét például a sürgősségi kormányrendeletekkel való kormányzás gyakorlatának megszüntetésével.
Az államfő csökkentené a megyék számát: szerinte a több mint negyven közigazgatási egységet úgy találták ki annak idején, hogy minél jobban ellenőrizhessék az állampolgárokat, de a jelenlegi fejlesztési régiók is fikciók, nem szolgálják az ország szabad fejlődését. Az államfő 9—12 nagyobb közigazgatási egységet talál kívánatosnak.
Băsescu szerint az alkotmánybíróság hitelességét is helyre kell állítani. Az alkotmány jelenlegi felépítése miatt az alkotmánybíróság arra kényszerült, hogy a döntőbíró szerepét játssza a politikai életben. ,,Az alkotmánybíróságnak nem az a szerepe, hogy a pártok közötti konfliktusokat kezelje" — szögezte le az államfő. Hozzátette, tisztázni kell az Országos Igazságszolgáltatási Tanács szerepét és felépítését. Ugyanakkor pontosan meg kell határozni az állampolgárok jogait. ,,Úgy gondolom, hogy ezeknek a jogoknak az alaptörvénybe való bevezetése nem propaganda, hanem alapkövetelmény" — mutatott rá.
Băsescu hangsúlyozta még, hogy egységesíteni kell a választási rendszert is, hisz jelenleg öt választási mód van érvényben: egy az államelnök, egy a polgármesterek, egy a megyeitanács-elnökök, egy a helyi tanácsok és egy a parlamenti képviselők számára. Mindegyiknek megvan a sajátossága, és ez nem kívánt következményekhez vezet. Kitért a referendumokra is: elképzelése szerint az érvényes népszavazásokról a parlamentnek kötelezően törvényt kell elfogadnia.
