Úgy tűnt nekem, hogy ez amolyan hidvégi ének, de kiderült, helyi szójárás, amelyet azért jegyeztem meg, mert bizonyítja, hogy a községben fél évszázaddal ezelőtt is ismerték ennek a vidéknek, Székföldjének a nevét. Terra Zek formában jelent meg régi írott dokumentumokban.
A mai Kovászna megyének egy hosszan elnyúló vidéke ez, amely Bölön déli határától Erősd faluig terjed. Ezt a festői tájegységet ide települők, a két hidvégi grófi család jobbágyaiból és zselléreiből származó magyarok, románok és cigányok lakták-lakják, be van ékelve a Barcaság és a Székelyföld közé. Már II. András király adománylevelében is említik 1211-ben mint a Barcaság határvidékét. A mongolok dúlása után lakatlanná vált, és IV. Béla király sepsiszéki Bálint grófnak, a gróf Mikó család elődjének adományozta 1252-ben. Hét települése van: Lüget, Nyáras és Hidvég, valamint Árapatak, Előpatak, Hete és Erősd. Székföldje nem volt a Székelyföld része, de a Hidvégről és Árapatakról Alsó-Háromszék felé tartó átkelő hegyi utakat mindkét községben – Hidvégen és Árapatakon is – régen és jelenleg is Székel útnak nevezik.
Bölöntől délre: Lüget
Sok évvel ezelőtt ismertem meg az öreg nyugdíjas lügeti görögkeleti papot, a szomszéd lépcsőházban lakott. Nem bírta a pálinkát, ha szükség volt rá, a lépcsőházig többször hazavezettem. Ő mesélte, hogy a falu területe valamelyik régi hidvégi grófé volt, a helyet Lügetnek hívták, amely egy helynév volt, s oda telepítette behozott román munkásait. Így született ott egy falu. A kollektivizálás idején lakóit téeszbrigádba kényszerítették, és a megyésítés után legközelebb fekvő Szászmagyarós községhez csatolták. A faluhoz tartozó szántókat-legelőket és kevéske erdőt kikanyarították az egykori Háromszék területéből, s az 1968-as megyésítés után Brassó megyéhez csatolták. A pópa szerint az idősek emlékezetében még úgy élt, hogy a gróf adott házhelyet jobbágyainak-zselléreinek. Az első világháború előtt még lovas kocsival érkezett a faluba, és hetente fizette pontos napon és órakor munkásait, akik soha nem értették meg, hogy a gróf miért érkezett mindig egy fél órával hamarabb.
Alexandru Cucu hidvégi polgármester, Lüget szülötte elmondta: az ő nagyapja volt a grófok helyi intézője, s hogy a régiek szerint a település keleti szélén tágas földesúri intézőházat építtetett, ez most óvodaként szolgál. Orbán Balázs feljegyezte, hogy a falu szétszórt kunyhókból állt, a házak előtt szemmel láthatóan szegény emberek álldogáltak.
A volt intézőház
Lüget görögkeleti templomát Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelték 1932-ben. A szászmagyarósi polgármestertől tudjuk, hogy Lügetnek monográfiája is van, melyet Constantin Aiteanu-Tauș tanácstag állított össze. Északi részén, a Korlát-patak völgytágulatában népes roma telep alakult ki.
„Az említett intézőházban dolgoztak anno a barcaföldvári tábor rab munkásai – mesélte Péter Géza nagyajtai tanár. – Nagyapám és unokabátyám is ott volt, onnan sikerült megszökniük, mert eléggé gyengén volt megszervezve az őrség.” Bíró Lajos, Bölön község rendszerváltás utáni első polgármestere megerősítette az információt, mondván, a lügeti foglyok közül bölönieknek is sikerült – pénz ellenében – megszökniük. Az intézőház kertjében áll a lügeti óriás tanútölgy, a falu egyik turisztikai érdekessége, amelynek hatalmas koronája magasan a falu lombsátora fölé emelkedik. Kerülete 6,81 méter, ami a bevett számítási módszer alapján 272 évet eredményez. S mert „láthatta” ez az öreg tölgy az itt táborozó Maniu-gárdistákat s az ott raboskodó foglyokat, mi tanútölgynek tituláltuk.
A kincsben gazdag Nyáraspatak
Hidvég községhez tartozik, ahol ismert és régebben kitermelt kvarchomoktelepek vannak. A homokbányákból értékes plio-pleisztocén kori ősemlősmaradványok kerültek ki: gumósfogú őselefántfélék, őstapír, több ősorrszarvú és szarvasfélék, amelyeknek egy részét a Székely Nemzeti Múzeum őrzi. A Nyárasi-patak völgyfőjében szénsavas ásványvízforrás tör a felszínre. Vizét állítólag a két világháború közötti időszakban Ţăranca név alatt palackozták. Ebben az időszakban feltárták a mélyebb régióban rejtőzködő használható lignitet is, melyet mélyműveléssel fejtettek és a kvarchomokkal együtt a barcaföldvári vasútállomásra szállították.
Meglepetést okozott a falu görögkeleti temploma, amely 1930–1931-ben épült Papp Dezső sepsiszentgyörgyi cementgyáros tervei alapján. Védőszentjei Mihály és Gábor arkangyalok. Belsejét Csíki János festette ki 1938-ban. Egyik harangja 1804-ből, a másik 1869-ből való. Régi temploma, ahonnan a harangok is származnak, a falu temetőjében volt, 1954-ben bontották le. 1936-ban a falut meglátogatta Nicolae Iorga (1871–1940) román történész. A település lakói zömében románok, román anyanyelvű cigányok és néhány magyarul is beszélő vegyes család.
Ahol Székföld történelme megszületett
Újabb igaz mese, Hidvéghez kötődő. Gyermekkoromban édesapám sokszor beszélt erről a faluról. Ha rákérdeztem, azt felelték: hagyd el, majd, ha nagyobb leszel, megérted! Egyszer aztán árkosi lakásunkban apám mesélni kezdett. „Tudod, Béni nagyapád az árkosi Szentkereszty bárónak volt az asztalinasa, s amikor nagy asztalt terítettek a hidvégi Nemes gróféknál, neki is menni kellett anyámmal együtt, s én ott születtem! Bábaasszony ott is volt.” Apámat Hidvégen írták be az anyakönyvbe, s akkor értettem meg, hogy miért kellett olyan sokszor oda bicikliznie, amikor anyakönyvi kivonatot kértek valahol a hivatalosságok.
Megváltozott azóta itt minden. Napjainkban faluriporterként már aszfaltozott úton érem el Hidvéget. Rácsodálkozom a gróf Nemes család egyre romosabb állapotba kerülő, régi műemlék kastélyára, amely ott áll az idősek otthonának hátsó udvarán, ahol nagyapámat a korábbi asztalinasi rang helyett étekhordóvá léptették elő, mert versben mondta el ételajánlatait. Lassacskán kihaltak a Nemes grófok utódai, s a hidvégi temetőben álló főúri temetkezési kápolna alagsorában pihennek az egykori nagy méltóságok.
A lelkipásztor és családja
Hidvégen örökkévalósággá kövült a történelem, de újratermeli azt a ma ott élő három nemzedék, a magyar, a román és a zömében pünkösdista cigányság. A Templomdombon áll a település második műemlék temploma, lábánál a gyülekezet önerejéből felújíttatta az egykori református kántori lakást, amely gyülekezeti házként szolgál, s itt őrzik azt a dokumentumgyűjteményt, amely az egykori barcaföldvári haláltábor történetét idézi. Kis székely kapu épült a gyülekezeti ház bejárathoz, csehétfalvi mintakinccsel faragta a sepsiszentgyörgyi Balázs Antal kapuépítő. A renoválás költségei a csupán 270 lelket számláló helyi református gyülekezet önerejéből és cégadományokból álltak össze – tudtam meg Kristály László Zsolt helybeli parókus lelkipásztortól és a megyebíró Bernád Istvántól.
Kristály tiszteletes jelenléte újabb korszakot nyitott meg a hidvégi református magyarság életében. A fiatal lelkipásztor itt rakott családi fészket, szórványként gondozza a földvári téglagyár telepének református magyarságát is.
Hidvég csatahely, Földvár emlékhely
Az eltelt évszázadok történelmi és építészettörténeti maradványai – kastélyok, kúriák, kultikus építmények, kápolnák – idegenforgalmi értékekkel bírnak. Az itt élt egykori főúri családok, a település értelmiségei kulturális hagyományokkal gazdagították a község és a megye szellemi kincsestárát.
Turisztikai látványossága a községnek a folyóteraszon trónoló református műemlék templom, melynek barokk sisakos harangtornyát messziről látni lehet. Faragott-díszített címerekkel ékített kő szószéke értékes építészeti elem. A templom előterébe a Szatmár megyei Börvely község lakói állíttattak emlékkopját a szomszédos földvári haláltáborban 1944–45 között raboskodott és mártírhalált halt falusfeleik emlékére, itt áll a hidvégi negyvennyolcasok faragott kopjája is, néhai helybeli faragó, Sala Attila alkotása.
Hidvégi ravatalozó
Emlékhely a hidvégi magyar temető, ahol Nagy Sándor (1824–1900) református pap negyvennyolcas honvéd tüzér főhadnagy és történetíró síremlékénél hajtottunk fejet mi is. A lelkipásztor a nagyenyedi kollégiumban végezte teológiai tanulmányait. A szabadságharc kitörésekor Nagyenyeden a honvédek közé lépett, Gábor Áron segédtisztje volt. A szabadságharc után rövid ideig fogságba került, majd több mint egyévi bujdosás után, 1851-től gidófalvi, majd 1858-tól hidvégi lelkész lett. Egyike volt a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium alapítóinak, megírta Háromszék önvédelmi harca 1848–49-ben című munkáját (Kolozsvár, 1896).
Nem célunk külön részletezni, hogy miképpen zajlott az 1848. november 30-i hidvégi csata, ahol a heves harc kimenetelét Gábor Áron két ágyújának eldördülése döntötte el, mert a Barcaföldvár felől támadó osztrákok nem tudták elképzelni, hogy a székelyeknek honnan van ágyújuk. Ekkor foglalták el a háromszékiek Földvárt. A híres csata emlékére a református templom előterébe faragott emlékkopját állíttatott az egyházközség és a faluközösség.
Van azonban még méltó emlékhely az emlékezésre a szomszédos Barcaföldváron is, a második világégés utáni hírhedt fogolytábor hőseinek tömegsírjánál, melynek története szorosan összekötődik Hidvéggel. Földvár maréknyi református vallású magyar lakói a hidvégi kálvinista egyházközség lelkipásztorához tartoztak s tartoznak jelenleg is. Ungvári Barna András korabeli hidvégi református lelkész, mint Földvárra beszolgáló, kötelességének tekintette lépni, mert a korabeli földvári polgármester ledöntette a haláltáborban elhaltak tömegsírjára helyezett emléksziklát. A lelkipásztornak a bukaresti orosz nagykövetségen 2001-ben tett látogatása sikerrel járt, s eljött az idő, hogy beszélni lehessen a tragédiáról. S mert az egykori haláltábor foglyai közül korabeli orosz katonák is elhunytak, ötágú csillagos vörös szovjet emlékmű is került a magyarok tömegsírjára, ami végleg megtörte a régi hallgatást és kényszert.
A haláltábor igaz históriáját Benkő Levente kolozsvári szerkesztő, egykori kollégánk foglalta kötetbe. Azóta lelkészek és emlékezni óhajtó rokonok gyűlnek össze rendszeresen a tömegsírnál, hogy elhelyezzék az emlékezés virágait. Ungvári Barna András jelenlegi uzoni lelkipásztor kérésünkre elmondta: „az ismert történelmi sebek vidékünkön nagyon nehezen gyógyulnak, előkerült adatainkat, kincseinket megőrizzük és kegyhelyeinken rendszeresen imát mondunk a Földváron elhunyt, kínokat szenvedő foglyok emlékére”.
Múlt és jelen Hidvégen
Hidvégtől nem lehet gyorsan elbúcsúzni, pedig mi lassan igaz mesénk végére érünk, de még el kell mondanunk, hogy műemlék az ottani, 1821-ben épített görögkeleti templom is. Védőszentje Urunk színeváltozása. Tornyában egy 1816-ban öntött cirill betűs, műkincsértékű harang szól, előterében díszes troica (faragott hármas kereszt) áll a két világháború román áldozatainak emlékére, a hitközösséget Ciprian Bugnar ortodox lelkész szolgálja.
A település északi részén álló közös temetőben áll a gróf Nemes család neogótikus sírkápolnája, amely a jelenlegi kis lélekszámú római katolikus filia híveinek szertartási helye. Érdekessége, hogy előterében forgatták Liviu Ciulei Akasztottak erdeje című filmjének egy részletét.
Alexandru Cucu hidvégi elöljáró
Nem szabad elfelejtenünk Hidvég néhány jeles szülöttjét sem. Itt jött világra a politikus, diplomata és emlékiratíró Mikó Ferenc (1585–1636), aki Csík-, Gyergyó és Kászonszék főkapitánya volt, 1613-ban építtette Csíkszeredában a máig is álló Mikó-várat. Többször teljesített diplomáciai megbízatást a török udvarban és nyugati uralkodóknál. 1625-ben Bethlen Gábor leánynézőbe küldte Brandenburgi Györgyhöz. A pozsonyi békekötésen (1626) ő volt a fejedelem fő követe. Érdemeiért jelentős birtokadományokban részesült. Emlékirata XVII. századi történelmünk egyik jelentős forrása.
Gróf Mikó Miklós (1743–1790) jogász volt, az erdélyi reformmozgalom egyik jeles képviselője.
De mert Hidvéget évszázadok óta vegyes nemzetiség lakta, jeles szülöttjeként tartja számon a románság Miron Crețu (1887–1960) megyei főorvost és Vicențiu Rauca-Răuceanu (1888–1954) jogászt, Háromszék vármegye interbellumi kormánybiztosát.
Mára kiépült Hidvég infrastruktúrája, épül a község ravatalozója, s a polgármester elmondta, hogy jelenleg a roma telepen folytatják a területrendezési munkálatokat.
Székföldje „végedes-végén”
Nem más ez a terület, mint Árapatak, Előpatakfürdő, Hete és megyénk híres neolitikumi régészeti lelőhelye, Erősd, melyről már meséltünk olvasóinknak a közelmúltban, így csak a hírjellegű újdonságokról szólunk. Élő és fejlődő Székföld déli része is, melyet érdeklődéssel keresek fel minden riportutamon.
Árapatak községközpontban látogatásunk idején dolgoztak az ivóvíz fővezetékének építésén, amellyel a Szemerja városrészen csatlakoznak rá Sepsiszentgyörgy fővezetékére. Előpatakfürdő és Erősd falu hálózata a közeljövő terveiben szerepel – tájékoztatott Kovács László polgármester. Lapunk már hírül adta, hogy egy hirtelen kirobbant tűzeset áldozata lett az előpataki ásványvizes gyógyfürdő épülete. „Rehabilitálására a prefektúra központi segélyt kért a kormánytól, erre várunk most – tájékoztatott Nicolae Cucu, a község alpolgármestere. – Sajnos, kivitelező hiányában szünetel az előpataki családorvosi rendelő építése, valamint a hetei iskola bővítési munkálata.”
Kovács László polgármester
Erősd faluban Ráduly-Baka Zsuzsannától, mindössze hetven református lélek lelkipásztorától és Bernád Edit községi tanácstagtól érdeklődtünk a mindennapok gondjai-tervei felől. Rendezték a gyülekezeti ház udvarát, nyári vallásórás napokban volt részük az erősdi magyar gyermekeknek, két református konfirmandus készül bizonyságot tenni hitéről, és örvendtünk a hírnek, hogy a László Ferenc Kulturális Egyesület keretében nyári régészeti tábort szerveznek Erősdön, irányítását Sztáncsuly Sándor, a Székely Nemzeti Múzeum régésze vállalta. Készül az erősdi Olt-híd megvalósíthatósági tervezete – adta tudtunkra Bernád Edit tanácstag, kérték, hogy szélesítsék meg a falu felé tartó műút két kanyarját, és örömmel közölte, hogy teljes erővel folyik az erősdi kultúrotthon korszerűsítése.
A háromszéki RMDSZ évente megszervezi Székföld településein a Magyar Napokat, melyeken színpadra lép az itt élő szórványmagyarság és neves megyei együttesek. Székföld népe lombhullás után ismét várja a Székföldi Magyar Napokat.
